Heló Párizs, Heló Hága, Heló Budapest, Heló Világ, hogy vagytok? 

Az első héten kiderült, hogy még két hétig úgyse lesznek óráim (nem jutottam be az a1, a2, b1, b2 francia csoportokba). És semmi ügyet nem tudok intézni, mert nincs eu-kártyám, ami 2015. szept. 15.ig érvényes, úgyhogy visszahúztam Hollandiába és el lettem kényeztetve. Bouke minden nap főzött rám, én meg igyekeztem harmóniában lenni a természettel, és ZEN takarítást rendeztem. (Imádok takarítani, néha azt gondolom, elmehetnék a Kényszeres Takarítók reality show-ba.) Egyszer, amikor a Sebastianról írtam, még 4 éve, anyukám azt mondta, hogy nem tartozik senkire, de most ez azért komolyabb, és nagyon boldog vagyok, és szeretném, ha mindenki, aki mindig aggódik, hogy jaj, a flóra... az most tudná, hogy nagyon nagyon nagyon boldog vagyok, és alig várom, hogy holnap legyen, meg, hogy ma van, mert az élet csodás. A Bouke azt mondta, imádja, hogy vele lakom, mert otthonossá teszem a lakást és bearanyozom a napjait (igaz, hogy csak 5 napig voltam ott), de azért ez jó. Király lesz januárban összeköltözni, és nem csak a 200 eurós lakbér meg az ingyen kaja miatt. 

Amíg Scheveningenben ücsörögtem, felkértek, a Leiden University Ambassador pozícióra, ami kb annyit jelent, hogy egyetemi expókon, (ez így értelmes magyarul? nagyon elszomorít néha, hgoy úgy érzem, nem beszélek szépen magyarul. Zsuzsi régen mindig piszkált, hogy akcentusom van... amúgy egyszer egy magyar néni azt mondta, hogy alig érződik, hogy nem magyar vagyok, miután megtudta, hogy hollandiában élek... mi a fene? ) 

Szóval egyetemi vásárokon kell a kis stand mögött állni, szépen rendezgetni a szóróanyagot és a brossúrákat, valamit elbűvölő mosollyal minél több gyermeket a Leiden-re csábítani. (Amúgy, csak úgy megjegyzem, hogy én voltam az úttörő ebben a holland dologban, most meg már minden második végzős gimis oda akar menni :) menő! )

Meg kell győzni a szülőket, hogy nem kell hollandtudás az életbenmaradáshoz, és olcsóbb, mint Anglia. Mindegy, imádtam, mert én szeretek megygyőző és bájos lenni. Valamint mindenkivel beszélhettem franciául, angolul és hollandul és aztán bámultak, hogy magyar vagyok. (Ezt valahogy nehéz megértetni az emberekkel, hogy magyar vagyok, de hollandiából jöttem és amúgy az angol nyelvet beszélem a legjobban.) Tök jól éreztem magamat, és a végén maradtunk valami social drink-re, ami kiderült, hogy svédasztalos vacsi... csak háromszor szedtem, és arra gondoltam, hogy magyar diák vagyok párizsban, megérdemlem végigenni a menüt. (Ja, meg keményen megdolgoztam érte) Találkoztam egy angol college staff-fal, aki szintén a saját egyetemét hírdette, a vc-ben leszólított, és aztán vacsi alatt kiöntötte a lelkét, hogy három nyelven beszél folyékonyan az angolon kívül, de nincs normális munkája, pasija, meg szar london. :( sajnáltam, és mondtam, hogy menjen el ingatlanügynöknek az alpokba, mert ott senki nem beszél angolul, csak a Jonathan anyukája, aki egyedül keresi szarrá magát, és ha hozzá csatlakozik, akkor ketten kereshetnék szarrá magukat. Miután berúgott hazamentem. 

Hétfőn és kedden egész nap nemzetközi  és francia magániskolákat jártunk. Nem vette el a kedvemet, hogy tudom, hogy otthon a Putnoki iskolások a focilabdához nem nyúlhatnak, és amúgy csomó gyerek súlyosan deprivált, és az, hogy egyetemre menjen, nem fér bele a család jövőképébe, nem hogy az egyetemet reklámozó csapat kivonuljon hozzá, és mindenféle ajándékokkal kedveskedjen, hogy válassza azt, amit ő képvisel. (Összeszorult a szívem, hogy mennyire kétpólusú a világ és az Európai Unió.) A látogatások nagyon jól sikerültek, király volt a csapat (diákok Maastrichtból, Utrechtből és egy amerikai csajszi Rotterdamból), több holland tanár azt hitte holland vagyok :) igaz, nem beszéltem sokat, csak jaa, nee, hoe gaat het? ik studieer internat.studies. dankje. 

A suli első napja parádésan sikerült. Az első órám Traduction Appliqué ( Fordítás - Ang. Franc.), gondoltam, beülök a kínai fakthoz, mert biztos ott van a legtöbb menő gyerek, kínait tanulni menő. Azt azonban elfelejtettem, hogy itt anyanyelvi mindenki, és ahogy benyitok a terembe, 100000 ferde szem szegeződik rám, és sok kis kerek fekete buksi fordul felém. Itt már gondoltam, nem lesz nehéz elvegyülni. A tanár meg megkérdezi: heló, mit keresel itt... Én: erasmusos vagyok, azt mondták, hogy bármelyik fakt órájára beülhetek, gondoltam ide jövök. Menjek inkább át a portugálokhoz? tanár: Neee, ülj csak le, bár egy kicsit elkéstél. Én (magamban): két percet késtem, mi a baja vajon... 10 perc múlva megszólal a tanár megint: Lassan vége az órának, még gyorsan csináljuk meg ezt... én: ???? Amúgy az angol oktatás olyan szinten történt, amit én gimi 9-ben már teljesítettem, gondoltam, hogy ide be nem ülök többet. (kérdés: What would make you work harder at your job? - Mitől lennél szorgalmasabb a munkahelyeden? Válaszok (karikázd be) a.) higher salary - magasabb fizetés  b.) more flexible working hours - rugalmasabb munkaidő, stb... szóval miután észrevettem, hogy a kis kínaiaknak (ja, és hátul ült egy szőke, aki a virág szerint csak menekült valaki elől) még ez a szint is magas, minden kérdésre jó hangosan megmondtam a választ, tökéletes kiejtéssel, kerek mondatokkal... Na, mindegy, mert 15 p múlva vége lett az órának. Odamentem a tanárhoz, megkérdeztem, hogy ez az óra hogy-hogy nem 16:30-ig tart. Közölte, hogy azért, mert 14:00-kor kezdődött, és egy órát késtem. Erre megkérdeztem, hogy ez-e a Traduction Appliqué, közölte, hogy nem, ez a Langue Spécialité. Hoppá... oké... 

Az első előadás még jobb volt.(azt még el kell, hogy mondjam, az iskola és a tantermek úgy néznek ki, mint egy piripócsi általános iskola, karamell színű linóleum és takony-sárga-zöld falak. Semmi dekoráció.) Beültem a terembe, volt vagy 300 embernek hely, azok mindd be is jöttek. Kicsit meg ijedtem, hogy nincs kivetítő.. a táblára fog írni a professzor? Bejön a csávó.... kb így nézett ki:

http://www.google.fr/imgres?imgurl=http%3A%2F%2Fi23.photobucket.com%2Falbums%2Fb391%2FAkashaElfwitch%2FBlood%252520Quarter%2F600full-gabriel-aubry18.jpg&imgrefurl=http%3A%2F%2Fbq-gabriel.livejournal.com%2F528.html&h=506&w=550&tbnid=Q_s2YXOaBNgD2M%3A&zoom=1&docid=ML3f6oPvk7n-AM&ei=ioMxVOfGJIPSaN2lgZAJ&tbm=isch&iact=rc&uact=3&dur=280&page=1&start=0&ndsp=27&ved=0CGUQrQMwFQ 

És letette a motorosbukóját az asztalra.... na, mindegy, szóval valahol talált egy törött mikrofont, abba kezdett el beszélni. Megkérdezte, hogy ki az, aki tavaly nem a Sorbonne-on tanult. Magasba lendül a kezem, és körbe nézek, ki az, aki még erasmusos. Senki nem jelentkezik. Erre a pasi rámnéz. Ki vagy? Mit tanulsz? Erasmus? Én mindenre megpróbálok értelmes választ adni, de sajnos nem sikerül, és minden második mondatom ki lesz javítva. Erre megkérdezi, hogy angol vagyok-e. (gondolom annyira rosszul beszéltem franciául...) Majd a tömeghez fordul (kb 300-400 gyerek): Figyi, az a ti felelősségetek, ha ez az erasmusos diák nem ért valamit, vagy nem halad a tananyaggal, akkor segítsetek rajta. Adjátok kölcsön a jegyzeteiteket, vagy magyarázzátok el neki, mert VALÓSZÍNŰLEG nehézségei lesznek a francia nyelvvel. (mindenki engem nézett) A következő előadás előtt megkérdeztem egy lányt, hogy hol szerezhetném be a könyveket. A csaj válaszolt a kérdésemre, de megpróbálta angolul... erre gondoltam, hogy húúúú beszélgettünk!!! Egymás mellé ülhetnénk az előadáson. A csaj észrevette, hogy követem, megfordult, és kiment az auditóriumból. Később visszajött, és leült egyedül a terem másik végébe. A terem kb 30 sor hosszú, két oldalt lépcsővel. Az én soromba senki nem ült. Egyedül mosolyogtam mindenkire középen, magamban mondogatva: ülj mellém, tök kedves vagyok!!! és jófej!!! van sütim... aztán már nem mosolyogtam, nehogy elijesszem az embereket. Az se jött be. A legvégén azért két-két ember beült legszélre, mert máshol már nem volt hely. 

Az oktatásról csak annyit, hogy az előadásokon se ppt, semmilyen kivetítés, se táblára írás, hanem a csávók (professzor urak) a terem elejében/auditórium aljában ülnek az asztalnál és egy papírról olvassák fel az óra anyagát. De úgy, hogy mindenki le tudjon írni mindent, tehát a nemzetközi jog órám ilyen volt:  Tanár: Az európai uniós ... TAKATAKATAKATAKA(diákok billentyűzete, mindenki gépel) Jogok TAKATAKA nagy mértékben TAKATAAKA  befolyásolják TAKATAT ---- a tanár komolyan három szavanként diktálta le a mondanivalóját mind két esetben. És mivel ugye a franciák az EAU -szót (3 betű) úgy ejtik, hogy Ó (1betű) ezért minden nevet ( Keynes, Schumann) betűz...  egy kicsit megingott a hitem a francia felsőoktatásban. 

Az orosz órák szintén fenomenálisak voltak. Az elsőre amikor beültem, egy kedves francia fiú rögtön elkezdett beszélgetni velem, és megnyugtatott, nem nehéz az anyag, ő se tud folyékonyan. Ellenben ahogy gyűlt a tömeg, feltűnt, hogy mindenki orosz/moldáv/ukrán... Már itt bűzlött a dolog. Bejön a tanár, aki tuti, hogy nem kávéval indította a reggelt, mert élő ember így a koffeintól nem pörög (bár a halott méginkább nem). Minden második mondatánál HANGOSAN NEVETETT pedig az orosz nyelvtan volt a téma, ami kicsit sem vicces. (vagy csak én nem értem? ) Néha meg kimerevítette egy-két arckifejezését egy percre... A para csak az volt, hogy nekem így lassan 10 év (kisebb-nagyobb kihagyással) tanulás után sem sikerült túljutnom az orosz alapokon. Ellenben itt nyelvészet és nyelvtani elemzésekről kellett volna nagyon magvas gondolatokat megosztani. A társalgás 40% franciául, 60% oroszul folyt. A franciát sem értettem. A tanár egyszer szólított fel, már öt perce készültem a teljes megsemmisülésre, megkérdezte, hogy hogy mondom azt, hogy alexandr háza... én meg: doma alexandra... hát, nem mert valahogy azt a választ várta a pasi, hogy doma tatjanin vagy valami ilyesmi. A fura csak az, hogy alexandr fiú, tatjana meg lány. 

A következő órámon a tanár már meg se szólalt franciául. Minden oroszul ment. Én az első öt percben szóltam, hogy: Excusez-moi, je pense que mon niveau n'est pas assez haut pour le cours. (Bocsi, nem vagyok elég jó ehhez az órához) - erre a tanárnő, továbbra se beszél hozzám franciául... megkérdez egy csomó mindent (fél óráig szivatott az orosz kérdéseivel, aminek nagy százalékát nem értettem, és a többi diák fordította franciául (és párszor basszus angolul, amitől már majdnem sírtam, mert a franciát értem!!! fogják már fel! ) Fél óra után se akarta nekem elhinni, hogy nem tudok ilyen jól oroszul (mert amúgy oroszul válaszoltam a kérdéseire, de kb ennyit, hogy : da, nyet, minyá závút flóra, nyet, da.) És azt mondta, hogy maradjak csak, mindent meg fogok érteni. Szerintem lehet, hogy magamalá pisiltem, de nem mertem megmozdulni, mert az egész csoportnak elege volt belőle, hogy nem megy a tanítás, hanem a SZIMPATIKUS új lánnyal barátkozik a tanárnő. Óra közben még háromszor rámnézett a tanárnő, és mondta, hogy: látod, tű vszjó pányimáes :) és mosolygott.. én meg: semmit nem pányimáju és szar a kedvem, engedj haza. 

Azóta leadtam az összes órámat és LEA-ról átjelentkeztem EE-re :) de ezt már csak a következő posztomban 

puszi, jó hétfőt holnap! 

Oké, szóval már majdnem egy hete itt vagyok, elmesélem, hogy milyen.

Amíg a Bouke itt volt, addig volt ám jó világ!! Mert nem kellett ügyet intézni, csak Musée de l'Orangerie, étterem, bor a szajnaparton, montmartre, dőzs és királyság. Egy nappal mielőtt elment volt egy Journée d'Accueil, ahol minden csereprogram reprezentatív embere és sorbonne-i adminisztrációs munkatársa közölte a diákokkal, hogy nyugodtan írjanak e-mailt, hívják, keressék itt és ott, mert bármiben szívesen segít. Neki az a dolga, hogy mi jól érezzük magunkat, és ennek érdekében mindent meg fog tenni. Végül az erasmus-os képviselő, mme macheras, odaállt a pódium közepére, és elkurjantotta magát, hogy őt mi ne keressük, nem fog a mi szaros ügyes-bajos dolgainkkal törődni, oldjuk meg egyedül, ne írjunk e-mailt, mert úgy se olvassa el, ne hívjuk, mert ránkb@ssza a telefont, és ne jöjjünk be a drága idejét rabolni, mert őt nem érdekli semmi nyűg. Szevasztok - és kiment a teremből... 

Én már ekkor tudtam, hogy itt baj lesz... DE AZT NEM IS SEJTETTEM, HOGY EZ MAGA A POKOL!

Felmentem, mert volt két óra még a franciatesztig. Kiderült, hogy el kéne kezdeni beiratkozni. Odamentem a Langues Étrangeres Appliqués- bureau - jához. Nem nyitották ki amikor kopogtam, úgyhogy leírtam minden infót, ami az ajtóra ki volt ragasztva. Kb annyi volt, hogy ha oroszos vagy, akkor menj át a város másik felére beiratkozni... de azért iratkozz be itt is. Azt, hogy hogyan kell beiratkozni, kinél és milyen papírok kellenek sehonnan nem lehetett megtudni. Bementem egy terembe, ahol az elsőévesek iratkoztak be. (Ja, amúgy érdekes, hogy nincs online rendszer, ahol egy kattintással többezer diák nyugalomra lelne. áá, dehogy. ez Párizs, és ez a Sorbonne, szop@ssuk csak meg a gyermekeket egy kicsit. ) Az elsőévesek termében Geronazzo Máriánál lehetett beíratkozni. Megkérdeztem, hogy én hol és mikor tudok, azt mondta, hogy kopogjak a bureau ajtaján. Mondtam, hogy nem nyitják ki... erre odavitt, bepötyögte az ajtón a kódot, és TÁRULJ SZEZÁM, ott ül benn az összes tanár, kávézgat, pihen, és olvassa a Le Monde-ot... (előtte 10-perccel dörömböltem az ajtón...) Tőlük megtudtam, hogy kell egy ilyen carte d'étudiante (diákig.) és azzal lehet beíratkozni, utána jöjjek vissza. 

Persze ezt a carte d'étudiante-ot csak másnap reggel kilenckor lehetett csináltatni. 8:20 tól ott ültem, nehogy lekéssek valamit, és, hogy az első legyek, mert utána 9:30-tól beiratkozhatok. A csajszi már 8-tól benn ült, de nem szólt volna, hogy menjek, csak 9-kor kinézett, lecseszett,  hogy miért nem jöttem be... Benn ülök, a csaj meg: mmm a te papírjaid miért nincsenek itt?? hmmm... mi van? --- hmmm várjunk. Online rendszer - ott benn vagyok. Húú, itt van az eus biztosítási kártyád - Igen, de nem érvényes 2015 szept harmincig, mert senki nem szólt, hogy az erasmusosoknak is az kell.. .Hát akkor gyere vissza, van másfél heted, hogy megcsináltasd az újat. Sírtam, könyörögtem, szitkozódtam, jó, hogy falhoz nem vágtam szegény törékeny kis francia csajt, aki pedig csak ennyit mondott, hm, sajnálom, de gyere vissza. Sajnálom, ez így van, persze, hülyeség, de így van... nem baj, ha nincs diákigazolványod, azzal csak órákra, könyvtárakba lehet jelentkezni és a netes felületet használni :))) --- jaaa, szóval semmit nem tudok nélküle csinálni. 

A mai napom még jobb volt. Tegnap kaptam egy e-mailt a sorbonne-tól, hogy b2-n túljutottam, és nem kell intenzív franciára járnom, tehát a jövő hét szabad. De ha akarok culture francais - ra járni, menjek be 2-re... Oké, de nekem 3kor az INALCO-n kell lennem az orosz miatt... sebaj, gyorsan letudom, és átmetrózom... AHAAAA... ahogy Móricka az ókori Rómát elképzelte. Megérkeztem 2 előtt 10 perccel, kerestem a 437-es termet, ott volt a beíratkozás. Megyek a folyosón, 436... 438. A terem nem létezet... semmi információs papír, hogy hova kéne menni, mi történik. Látom, hogy a folyosó teljesen másik oldalán van egy sor... odaügetek, nehogy lemaradjak. Már késő. 400an tolonganak egy pici teremben, nincs levegő, izzadunk mint a lovak, büdösek vagyunk, mindenki franciául beszél, és nem kezdődik el semmi kettőkor. Egy tanár áll a pulpituson, ő fogja intézni a 400 gyerek 6 kurzusra való beíratkozását. Nice. 14:20-kor gondolom, hogy le fogom késni az INALCO-t, jó lenne előre menni, szólni a tanárnak, hogy nekem jelenésem van egy másik egyetemen. Így játszódott le a beszélgetés: 

Tanár: Magának kérdése van? 

Én: Kérni szeretnék valamit. Háromra az INALCO-ban kell lennem, nem jelentkezhetnék előbb a kurzusra? El kellene indulnom. Itt voltam kettő előtt...

Tanár: Hát, szívás fiam. Látod mennyien várnak még. Sok sikert a sorrakerüléshez... 

Én: majdnem elsírja magát

Luxemburgi lány: Gyere, átadom a helyem.

Én: ÁLDJON AZ ÉG. 

Miután leizzadva, hajam égnek, büdösen, csatakosan, megsebzett vadállatként végre rászenvedtem magam a metróra, rájöttem, hogy lekésem a három órát. Nem lógtam ki a sorból, mert a mellettem álló embernek olyan zamata volt, hogy begöndörítette a szemöldökömet.  A megálló ami legközelebb esett az INALCO-hoz kb 30 perc sétára volt, rohantam, 15:20 ra érkeztem meg, már lement a tájékoztató a Licence 3-ról (Bachelor 3. év). Király... semmi hasznosat nem tudtam meg. Megkérdeztem a pasit, aki tartotta az előadást, azt mondta, hogy minden info fenn van a neten, és először a sorbonne-on kell beregisztrálnom. Ellenben azt megtudtam, hogy lemaradok az első hétről, mert a sorbonne nem szólt, hogy itt máskor kezdődnek az órák, és, hogy volt egy orosz teszt is, amirők szintén halvány lila gőzöm sem volt (mai napig nem tudom, hogy hol és mikor történt ez meg). Megtudtam, hogy nemsokára lejár a beíratkozási határidő, de, hogy mikor, azt senki nem mondta. A diákokat követve felmentem a bureau-ba, hogy szóljak, hogy még nincs igazolványom, de ide fogok járni, és szeretnék összegyűjteni egy kis infót. Az egyik diák rámszólt, hogy kapjam már be, és ne álljak be elé... mondtam, hogy csak az ajtóra kiragasztott infókat olvasom. (Ekkor már befelé olyat sírtam, hogy tuti, hogy nem száradok ki). Aztán mondta, hogy ő az utolsó a sorban, és a mögötte álló 5 embert se fogják már vendégül látni a tanárok. (Ezt háromszor mondta el, mire megértettem, addigra mindenki handicappée-nek nézett...utána nem próbáltak meg velem beszélgetni.) Az adminisztrációs néni kijött, szólt, hogy takarodjak haza, lejárt a munkaidő... valaki beszólt, hogy még csak 16:05 -van, és 16:30 ig van nyitva... a néni rávágta az ajtót (üvegajtó) és láttuk, ahogy összeszedi a motyóját. Én meg azon gondolkoztam, hogy azalatt a 25 perc alatt simán bevisz még 5 embert a rendszerbe. Nem, ő nem. Ő megy haza. Ez hétvége... 

Starbucks-ban ülök. Nincs net a koliban, Nem birom. Annyit szenvedtem már... megfárad az ember, megfárad. 

:)))) amúgy Párizs gyönyörű, a lakóhelyem (Montmartre) is az, majd arról is mesélek. Puszi

Az ember (gyermeke) igazán csomó mindent megtanul egy év alatt. Mint ahogy púpos gyerek is a prés alatt egyenesedik ki, a dolgok is akkor jönnek rendben, ha egy kicsit szenvedünk velük. Vagy többet. És persze lehet sírni, meg felhívni Mamit, skypon nyavajogni a barátnőknek, meg smsezni a pasinak, hogy jöjjön át megölelgetni, mert Hollandia egy nagyon fura ország. De rá kellett jönnöm, hogy igen, ANYÁMNAK majdnem MINDIG IGAZA VAN. Nyilván ez nem tetszik, mert jobb lenne, ha nekem lenne mindig igazam, de ahhoz még élnem kell 30 évet. 

Amire mindenki figyeljen, és főleg én, hogy becsüljük meg azt ami van, mert hanem lenne, még szarabb lenne a helyzet. A helyzet amúgy mindig szar, de valaki még így is képes boldog lenni, és akkor hirtelen már semmi sem olyan rossz! Igazából a legfőbb probléma ezzel az országgal, hogy: Doe maar normaal, dan doe je al gek genoeg... Ez kb azt jelenti, hogy viselkedj normálisan, mert úgy is elég őrült vagy. Magyarán ne tűnj ki a tömegből, ne legyél hangosabb, ne viselj más ruhát, ne nézz ki máshogy, ne szólalj meg órán, ne mondd el a véleményed, ne legyél vicces, feltűnő vagy színes, ne légy egyéniség főleg nem ÖNMAGAD. 

Míg a szüleimtől, a tanáraimtól és az AKG-ban végig azt tanultam, hogy légy erős, bátor, vállald fel önmagad, tárd ki szárnyaid, légy színes és vidám, ne folytsd el a benned lévő kreativitást és tudásvágyat, egy év alatt sikerült a hollandoknak elérni, hogy úgy érezzem magam a bőrömben, mint egy űrlény, mint egy idegen a sok szürke próbababa mellett. Minden lány magas, szőke, hosszú hajú, vállas, 40 kilós és pasztel színű - föld színű ruhákba öltözik, ugyan úgy néznek ki. Én meg nem. Egyik lány se szólal meg órán, még akkor se ha kérdezik, én meg voltam olyan hülye, hogy bátran vállaltam a véleményemet a nők a médiában, vagy az orosz ipari forradalom esetleg a ki az erősebb kelet ázsia vagy a "nyugati" világ viták kapcsán. (Lány nem igazán szólalhat meg órán, az a fiúk dolga. A lányok amúgy sem szabad, hogy okosak legyenek, az is a fiúk dolga. Majd ha már idősebbek és munkájuk van, akkor oké. A lányokban itt az a jó, hogy mind szépek, tiszták és illatosak, soha nem csinálnak mást, csak ügyelnek arra, hogy úgy nézzenek ki, mint ha most szaladtak volna le a Chanel kifutójáról). Soha, senki nem énekel sehol, soha senki nem táncol "normálisan" sehol, soha senki nem röhög a földön fetrengve, soha egyik lány se mesél vicces obszcén sztorikat, vagy tesz humoros-szarkasztikus megjegyzéseket, soha nem rajzolsz a karodra, soha nem mész ki smink nélkül az utcára, nem iszol töményet, nem gondolkodsz kritikusan a mindennapi politikáról és gazdaságról, még akkor se ha azt tanulod az egyetemen, senkit nem érdekel a véleményed, és ha bármilyen módon kitűnsz a tömegből, akkor, ahogy Hans Teeuwen mondta: chop-chop! Levágják a fejed. ( A barátom azt a közmondást is szokta mondani, hogy ne látszódjon ki a fejed a búzatáblából - vagy valami ilyesmi.)

És erre pont nem számítanék egy ilyen nyugati, liberális, szabadszellemű országgal kapcsolatban. Pont azt mondtam a Zselének, amikor egyszer skypoltunk, hogy nekünk magyarországon megígérték, hogy Nyugat-Európában kolbászból lesz a kerítés. Hát képzeljétek, NINCS!!!! O.O Komolyan. Tök furcsa például, hogy míg magyarországon az értelmiség az olvasottságon, és az ember tudásán alapszik, itt a pénzén. A helyi színházak nem játszanak klasszikusokat. 

Itt is arra kellett ráébrednem, hogy a Magyar oktatás elég "király". Jó, oké, tényleg, akg-s voltam, meg azért nyilván az budapesti elit iskolák sokkal jobbak, de azért az ténlyeg elég fura, hogy nem ismernek francia, angol, német írókat-költőket, festőket, nem tudják, hogy az emberi test hogyan működik, vagy hogy mi az a fotoszintézis (lehet, hogy csak én vagyok túl okos? nem hiszem...). Mert a holland rendszer szerint 12 évesen eldöntöd, hogy mi akarsz lenni, 4-5 vagy 6 éves gimit akarsz végezni, és ha 16 évesen kész vagy, akkor mehetsz ovónéninek, fodrásznak, vagy ilyesmi, felesleges tudnod, hogy ki az anyámkínja az a Nikola Tesla. Ebben persze van igazság, ahogy valahol mindenben van. Elég, ha tudnak számolni, írni, olvasni, egy kicsit németül vagy angolul és kész. De ugyanakkor mi lesz az alapműveltséggek? (de-vel nem kezdünk mondatot.) Én vagyok kultúrsznob? Én biztos csak "ilyen környezetben nőttem fel", jó családban... Az nem ciki, hogy jobban vágom a holland törit, mint a csávóm meg a szobatársa együtt? Lőrinc emelt töri forevör! Biztos nem... Szerencsére azért a barátaim tájékozottak. 

A tanúlság az, hogy becsüljem meg, hogy okos vagyok, hogy annyi mindenki hozzájárult az oktatásomhoz, de azért ne kérkedjek vele. És igazából felesleges stresszelni azon, hogy nem vagyok ugyanolyan, mint a többiek. Ugyanolyannak lenni unalmas. Het is saai denk ik. Azért jó, hogy páran örülnek annak, ha nem vagyok karótnyelt. Viszont az is tanulság, hogy annak ellenére, hogy itt elfogadják a melegeket, a cigányokat, és nincs trafikbotrány, itt a marokkóiakat, lengyeleket, törököket utálják és nem lehetsz önmagad. 

A barátomnak van egy moldovai meg egy szerb haverja, mindkettőt gyógyszerezik, mert ha egy kicsi gyerek furán viselkedik, pl.: bújós, túl vidám, vagy túl energikus, akkor rögtön ADD-je van (hiperaktív) és be KELL gyógyszerezni. Múltkor a meglepetés szülinapi bulin (amire büszke vagyok, mert én szerveztem, és hatalmas siker volt), 10ből mindössze 3 srác nem volt hiperaktív. Erre megkérdeztem, hogy tényleg minden weird kid-et gyógyszereznek, és rávágták, hogy ja. Mindenkinél mindenféle hülyeséget diagnosztizálnak, és tabletta, bogyócska, pirula. Mondtam is Bnek, hogy ti azért vagytok betegek, mert jó dolgotokban nem tudtok mit csinálni...

Ennyiszer még azt sem éreztették velem, hogy Magyarnak lenni büdös. Szerintem az borzalmas, ha az embert sztereotípiák alapján besorolják egy kategóriába és olyan emberek kényszerítik rá, hogy rosszul érezze magát a bőrében a nemzetisége miatt, akiknek semmi joguk és közük hozzá. Jó, tudom, nem kell büszke lenni Viktor királyra, meg az udvartartására, de azért hagy legyek már büszke Magyar a nyelvem, az irodalmunk, a zenénk és a történelmünk miatt. Légyszi. Itt hollandiában ezeket vágták a fejemhez: 

Oh, you are Hungarian, how come you speak so good english? - Mintha Nyugat-Európán kívül nem lehetne megtanulni angolul. 

Oh, you are Hungarian, I tought you are dutch, you are so pretty... - Aha, szóval a magyarok rondák? 

Oh you are Hungarian, you do not have that weird big nose... - Aha, szóval a magyaroknak mind nagy orruk van? Még a kisorrú magyaroknak is???

Oh, you are Hungarian, I did not know they can be so blond! - Aha, szóval a magyarok mind vörösek? 

Sorolhatnám... és ezek után, amikor valahol megkérdezték, hogy mit csinálok, és el kellett mondanom, hogy van egy holland pasim (nyilván én vagyok a kitartottja, mert egy kelet-európai nő több mindenre hajlandó) meg amúgy takarítok (ja, igen, nehogy egy holland bepiszkolja a kezét, azt majd a bevándorlók elvégzik. A belga barátoméknál is lengyel takarító volt.). Teljes mértékben megértem, ha a marokkói fiatalok klikkesednek, hiszen ha még én, fehér emberként is nyomorultul éreztem magam, akkor szegények mit kaphatnak! (Még az én barátom is mondd néha olyanokat, hogy azok a lengyelek, húha, ilyenkor mindig ránézek, szomorúan, hogy és én? Én se vagyok különbb. Én se vagyok holland, én se vagyok gazdag. Nekem is olyan munkát kell elvállalnom, amit egy holland diáklány nem tenne.) Nézzétek meg Wilders-et youtube-on, benne van a holland parlamentben. Több tekintetben rosszabb, mint a Jobbik (haha...). A Vasfüggöny a legtöbb ember fejében még mindig ott van. Akik voltak Budapesten, nem látták a várat, vagy a Hősök terét. A kocsmákat látták, meg az olcsó nőket. Ez elszomorít, és úgy gondolom tenni kellene ellene. Arról viszont senki nem tud, hogy politikailag mi folyik az országban, amikor megemlítem, hogy bocsi, amúgy köcsöglistázás folyik, akkor HŰŰ meg HAAA. 

Nem írtam amúgy még le, hogy anyámnak miben is van igaza, tessék, itt van, mindenki örülhet : 

pozitívnak kell maradni, még akkor is ha tényleg nem jó. 

egészségesen kell élni (bár ez mindig sikerült, sport!)

meg kell jutalmazni magamat egy kávéval, sütivel

be kell osztani az időmet

nem szabad másra akaszkodni, és le kell építeni azt, aki rossz hozzám

a szabadidőt tartalmasan és különféle vidám dolgokkal kell eltölteni. 

Ez mind nagyon egyszerű, de nem annyira, ha az ember nagyon a béka popsija alatt van. Ellenben ennek vége! Amióta elköltöztem teljesen más az élet. Remélem hamarosan találok saját lakást. És akkor nem kell asylzoeker-ként a csávóm kanapéjáról blogolnom, valamint írok majd vidámabb dolgokat, gondolatokat is. 

groetjes, Flora

Halihó!!!!

Kezdem a síeléssel, mert két héttel "hazajöttöm" után tulajdonképpen húztam is vissza Közép-Európába. ( Földrajzi nevek helyesírása!) Kicsit féltem, mert B családjával mentem, és ugyebár ők hollandok!!! :D Persze előtte még a nagyival is össze kellett haverkodnom, aki nem beszél semmilyen nyelvet. 

Tehát csütörtökön, Valentin napon a volt szobatársammal, Hannával skypoltam, és gyönyörűséges muffinokat csináltam az én szívem szép szőke szerelmének, amikor ki lett jelentve, hogy pakoljak ám, mert apuka nem örül a késésnek. Pénteken hatkor pontban értünk jön, és én álljak glédában az utcán kb ötnegyvenötkor. Délután négyre átmentem Bhez, hogy ne legyen gáz... ő akkor még ruhát mosott, pakolt, rendezkedett, persze, hogy késtünk, és természetesen nem miattam... otthon hagyta a muffinjaimat :( de a szobatársa érezte a szeretetem!!! :D

A szülőkkel eddig egyszer találkoztam amikor "véletlenül" Hágában jártak, és meghívtak vacsorázni. Most egy hétig össze voltunk zárva. :) Hmmm, kis lépésekben haladunk. A nagymami nagyon cuki volt, beléptem a lakásába, a gurulós járókeretével odasuhant hozzám, és megrázott... mindeközben hollandul magyarázott nagy, vidám arckifejezéssel, én meg bólogattam, mosolyogtam, kihúztam magam, és néha sandán a barátomra lestem, hátha a segítségemre siet. Hollandul kellett beszélnem. Nem volt gond. Bár elég fura, hogy ugye eddig csak olyan emberek előtt kellett próbára tennem magam akik vagy hasonló lúzerek vagy tanárok, tehát nó pressör!!! Viszont jól ment!!! A nagyinak leesett az álla, hogy mekkora király vagyok, B eddig is tudta, mert szoktam vele beszélni, meg segít mindig, aztán amikor megjöttek a szülők, akkor ők is teljesen meglepődtek, és természetesen attól fogva forszírozták, hogy még-még-még. Kicsit voltam csak vásári majomként körbemutatva. A legviccesebb az volt, hogy egyrészt büszke voltam rá, hogy én vagyok a második lány akit életében bemutatott a szüleinek (az első még 13 évesen volt - háháháhá-) a nagyi meg még rajtam kívül senkit nem látott, másrészt viszont mindenki kíváncsi volt, és egy picivel később betoppant az unokatesó, a nagynéni és a nagybácsi, aki már mind sokat hallott rólam, és jöttek MEGNÉZNI. :D Háh... Láttatok már magyar embert? Holnap a nagymamánál megnézhető!!!!

A síelés nagyon jó volt! Nem csak, hogy jól ment maga a sport, nekem is, B-nek is ( ő snowboardozik). Hanem jókat ittunk, táncoltunk és énekeltünk minden este az Aprés Ski-alatt (tiroli jozef és jozef és jozef (dobos, gitáros és énekes pasik) húzták a rot sind die rozen meg mittomén milyen hasonló osztrák hüttezenét valamint a gangnam style-t... ) hangulatos! :D Az apuka külön örült, hogy milyen party arc vagyok, mert a bátty csaja unalmas, és otthon ülős típus, ellenben a közel hatvan éves apa hangosabb és élénkebb, mint a 16 éves osztrák hans aki suli után felpattan a snowboardjára. 

Érdekes történetek:

Egyszer estem, amikor kiszáltam a kabinos felvonóból. Azon a gumiszőnyegen csúsztam el, amit azért tesznek a földre, hogy ne csússzunk el rajta... :D

Norvég srácok túl friendly-k voltak a hüttében este (party), vidáman beszélgetek velük, de egyszer csak azt veszem észre, hogy B egész családja áll mögöttem (apa, bátyj, b) és szúrós szemekkel néznek a norvég fiúkákra, hátha verekedni kell... Aztán persze B ott sündörgött körülöttem az est hátralevő részében, a fiúkák meg csak annyit szóltak: Jaaa, hogy ő a pasid.... okééééé... :D háhá!

Hazafele beugrottunk a bátyj csajának anyjához (a nővérének a bátyjának a nagyanyjának a fiának az ipa és a napa) aki olyan gulyáslevest főzött, hogy IHAJ CSUHAJ!!!! Nem is értettem, hogy gulyáskrém nélkül ez hogy lehetséges. Bár B szerintem bókolni akart, és azt mondta, hogy az enyém jobb, de szerintem fenomenális volt. :) Jól esett, mert nagyon hiányzik a család meg a barátok, meg egy csomó minden.

Nem tudom, hogy mit írjak még, nincs sok időm, minden nap elfoglalt vagyok mindenfélével, tanulás, holland tanfolyam, járok sportolni meg táncolni, és kaptam most már munkát is! Takarítani fogok idősek otthonában, főzni, beszélgetni velük, kutyátsétáltatni, meg amire megkérnek, valamint mosogatni a strandon egy dizsiben :) Királyság! 

Nagyon boldog vagyok, mert jól megy a sorom. Remélem, hogy jön a tavasz, mert azért nem csak a seggem fagy rá a biciklire, hanem az ujjaim is fáznak, meg a fejem, meg folyton náthás vagyok, akárhogy felöltözöm. A rokonoknak meg üzletfeleknek mondanám, hogy rétegesen, és úgy öltözködöm, mint ha egy alaszkai aranyásó lennék. Jöjjön a tavasz! Legyen szép az idő! Látogassatok meg, leviszek bárkit szívesen a tengerpartra!

Mindenkit puszilok, Flóra

iszonyatosan, borzasztóan és már-már nyomasztóan rég volt, hogy utoljára hallottátok hangomat. :) 

Délután negyed öt, rövid színes összefoglalónk következik:

1.) oroszország, vigyázzá' ! - igen, Oroszország - Eurázsiát választottam. Meg vagyok elégedve. Mindenki nagyon lelkes (főleg a tanárok), a nyelv az megy, nyilván, mert Eszter és Iván, és Laura. Ja, és az meg főleg tetszik mindenkinek, hogy magyar vagyok :) 

2.) Ik ben heel veel verliefd op mijn vriendje! Németesek, hajrá, gyakoroljátok a német egyik dialektusát, amit a köznép hollandnak ismer. A lényeg az, hogy nagyon jól érzem magam a barátommal, mert ő egy erős és délceg dalia, aki megküzd azokkal az akadályaimmal, amivel igazából nekem kéne, de félelmemben általában a sarokba kucorodom, karamellát eszem, és sírok. Háh... lesz ez még így se, nem igaz? De lesz még jobb is! (de-vel nem kezdünk mondatot!) Tényleg nagyon jót tesz, hogy mellettem van. Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok. (JAA, és a legfontosabb: szőke! :D  hahahahahaha )

3.) Megyek síelni! A barátomékkal (szülők !!! ) Saalbach-Hinterglemm-be. Heel vet lesz!

4.) Ik mis mijn oma. (hiányzik a nagyi.) Annyira jó volt, hogy sütött, főzött, nézte velem a tv-paprikát, beszélgettünk, mesélt, meghalgatott. Ó, Nagyika!!! :( 

5.) Ik heb gratis nederlands taal classjes en ik leren nederlands heel snel! ( Ingyen holland nyelv tanf.-ra járok, és gyorsan tanulok!) Nem tudom, hogy helyes-e, de mindenki imádja, hogy egyáltalán próbálkozom ( mert senki! Ismétlem, senki nem jár hollandtanfolyamra rajtam és a németeken kívül). Az akcentusom cuki, B barátai mindig mondják: Hogy mondtad? Mondd mégegyszer! stb :D 

6.) Ik heb geen probleem. HAHAHA hazudtam. Igenis vannak problémák, de most jó a hangulatom. 

7.) Még mindig sportolok, mindenféle feka alakkal járok táncolni meg zumbázni.  Vicces látni a csadoros nőket, ahogy a popsijukat riszálják!

8.) Sütök -főzök!!! Mindenki imádja a magyar kosztot, a süteményeimet, és már híre ment az egyetemen... :O In fact, ma jön át a mentor vacsorázni... (a barátnőknek üzenem, hogy kapcsolatban vagyok, nem vak!)

9.) Hiányoznak a hegyek, megőrjít a szél és az eső. 

10.) Be leszek mutatva az egész családnak. Ez azért necces, mert nem mindenki beszél angolul... Hm. ejha. Nem baj. B már most azon röhög, hogy a nagymami hogy fog gesztikulálni és üvölteni felém hollandul, mert ugye ha hangosan és lassan mondja, akkor biztos megértem!. :D hahaha. 

majd írok még!

csókszi

Nagyon hiányzott, hogy beszéljek a Zselével. Nagyon hiányzik. Londonban van, én meg Hágában, nem Pomázon, a játszótéren, vagy a kertben, vagy a szobámban, esetleg a Kőhegyen. Nem, messze vagyunk. Mindenki messze van. Anyukámék Grúziában. A húgom otthon. A nagymamám Miskolcon. A barátaim/üzletfeleim Budapesten, meg a világ minden táján, hiányoznak. Hiányzik Chatham, Abena, Hannah, az amerikai tanárok, az Akg, ahol minden olyan barátságos és egyszerű volt. Hiányzik Eszter. Eszembe jutott, mert mindenki rá emlékeztet. Nagyon sokat sírtam. Nagyon sokat gondolkodtam. Skypoltam Zselével, beszéltem a barátommal, írtam egy verset, elmentem a tengerpartra, meghallgattam az előadást Oroszországról. Erős vagyok, bátor és kitartó leszek. Vadakat terelő juhász. Tudom, hogy ki vagyok, ki voltam, ismerem a saját történetemet, és most már abban is biztos vagyok, hogy mit akarok véghezvinni, mi lesz az, amit itt hagyok. Nem, nem csak a lábnyomok, a kitépett fák, amiből a bölcsőm, az ágyam és a koporsóm készül (egyrészt mert az ágyam vas). Másrészt mert terveim vannak. 

A Kelet-Európaiak hülyék. Azaz, hogy nem feltétlenül. De a szemük előtt van egy poros, koszos, szemüveg, belepi az idő mocska, az elnyomás, kitaszítás, utálat mocska. Szabadsággal, egyenlőséggel és progresszív, liberális reformokkal lehetne letörölni. Olyan, mintha beledobtunk volna egy adag békát egy nagy, büdös mocsárba, és próbálnának a szélére evickélni, de hiába köpülnek a lábukkal, a homokos fal mindig leomlik. A pénz és szabad piac hiánya, alulképzett, alkalmatlan vezetők, akik elvesztik a fejüket, ahogy a hatalom az ölükbe hullik, visszatérés a "régi jó" elvekhez, ami nem vezet sehova, főleg nem előre, konzervativizmus és a múlt tagadása, gyűlölet különféle kisebbségek iránt, miért hibáztatnánk őket, ha mi ugyan olyanok vagyunk? Nincs olyan, hogy zsidó, nincs homoszexuális, katolikus, szerb, magyar, fehér-fekete, cigány, piros, fa, papír. Nincs t-mobilos és vodafonos, nincs tanár és orvos, nincs AKG-s és Poly-s. VAN VISZONT EMBER. Mind ugyan olyanok vagyunk. Jó, persze, ez erős túlzás, természetesen mindenki más, mindenki egyéniség. De ugyan azok a jogok illetnek meg mindenkit, aki embernek születik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ember . És mi kötelesek vagyunk (lennénk) az összes társunkat ugyanúgy kezelni (nyilvánvalóan itt is van kivétel, hiszen a férfiaknak lovagiasnak kell lenni a nők felé, a gyerekekre vigyázni kell, a fogyatékosok különleges bánásmódban részesülnek, stb.) Az, hogy ha utálatos varangyok vagyunk, a mocsár közepén, egy rothadó vízitökön ücsörögve, az szerintem alantas, és irtó gáz. Bár, akinek kedve van a mocsár önjelölt kiskirályának lenni, és a "kárpát-medence bűzös kigőzölgéseit" szagolni egész életében, az tegye meg. Csendben, egyedül, bújjon a sarokba. Sajnos manapság erre is van példa. Azt hisszük, hogy mi mindent jobban tudunk? Hogy ne kövessük az EU által előírt szabályokat? Vagy hányjuk fittyet az IMF-re? Én nem azt mondom, hogy az Eu, a nyugati (atlanti) világ a PHD-s tanár, mi meg a kis nebulók, de igen is, vannak dolgok, amiket érdemes lenne tanulmányozni, megfontolni és alkalmazni MAGYAR keretek között (kelet-európai keretek között?). Sosem mondanám, hogy vegyünk át egy nyugati rendszert, mert egyfelől: nem lehet hirtelen (22-23 év alatt) behozni azt, amire másoknak 65-60 évük volt. Háromszor annyi idő. Nem lehet egyik pillanatról a másikra felfejlődni, virágozni és ragyogni. Egy gyermek sem öt perc alatt nő fel. Jó pap is holtig tanul. Másfelől pedig teljesen más a kultúránk, a történelmünk. lehetetlen a nyugati rendszert, szabad demokráciát egy az egyben átvenni, hiszen eltérő a mentalitás és a hagyományok. Egy saját, kelet-európai demokráciát, liberalizmust és progresszivizmust kell kidolgoznunk, létrehoznunk és megvalósítanunk. Lassan, lépésről lépésre. Nem tolhatjuk Pistike elé az egész dobostortát, mert bezabálja, és megbetegszik. Levágunk neki egy szeletet, megeszi, ízlik neki, és kér még. Najó, még egy kicsit, azt is megeszi, tele a pocakja és elégedett. Aztán persze elküldjük futni, nehogy kövér legyen. Majd este, a vacsora után még kaphat egy picikét. 

Anyukám azt mondta (igen, fontos, hogy megjelöljük a forrást, mert különben PLÁGIUM!), amikor megemlítettem neki, hogy szeretem az oroszokat, és mi lenne, ha orosz barátom lenne, hogy az orosz birka nép. Kérdem én, nem birka-e a magyar is? A román, a szerb, az ukrán és a többiek? Nem birka-e a roma nemzet? Mindenki birka aki csak követi a hatalomra és pénzre éhes pásztorát (az Úr az én pásztorom?), és persze miközben "mételyt legel a rossz lapályon" odabégeti a szomszédjának, hogy nem tetszik neki a rendszer. Ilyenkor én azt mondom, hogy menj ki az utcára, sétálj el a buszmegállóig, ülj fel a metróra, menj a Kossuth térre, és mondd meg. Nem feltétlenül csöndben, de kulturált, civilizált módon. Énekelj, írj, fess, alkoss, hagyd, hogy az új eszme legyen a múzsád. Oszd meg másokkal, és hirdesd az igét, amiben hiszel, de ne erőltesd másokra. 

Szintén nem saját gondolat, de szerintem igaz: A magyarok (kelet-európaiak) nem lennének elrontva, megrontva, megőrülve és megfáradva, ha nem lenne ez a mocsár. Ha friss, zöldellő rétek, tiszta tavak és források, termékeny gyümölcsösök lennének helyette. Ha a politikai vezetők, a kormány képzett lenne, gazdasági szakértők tanulmányoznák és segítenék az előrehaladást, a válságból való kilábalást. Ha lennének munkahelyek, ha az egészségügytől és az oktatástól nem vennének el pénzt (és persze az emberek kedvét), akkor minden más lenne. És ez (ahogy már említettem) igaz. Minden egyes részletéig. Hollandiában mosolygós arcok jönnek szembe az utcán. A közigazgatásban dolgozók vidáman segítenek. A tanárok, orvosok emberi összegekért dolgoznak. Az Egyesült Államokban a nyugdíjasok nem a gázra spórolnak, hanem egy barbadosi nyaralásra. Németországban nem él a lakosság rettegésben, hogy bármely pillanatban megszűnhet a munkahelye, de mint mondtam, nem hasonlíthatjuk magunkat teljesen a nyugati világhoz. Ha mocsárban élsz, nem vagy vidám. Ha mocsári homokot eszel és poshadt vizet iszol, nem vagy egészséges. Ha nincs friss levegő, tavirózsa és vidám, fénylő halak körülötted, nincs jó kedved. Változni és változtatni, alkalmazni és alkalmazkodni kell. 

Mi vagyunk az új generáció. A nagyszüleink talán harcoltak is a háborúban, végig robotolták (MÁLENKÍJ ROBOT!) a kommunizmus éveit, évtizedekig nélkülöztek. Hogy is lenne ezek után erejük az utcára vinni elégedetlenségüket? Sehogy. Nem is várhatjuk el tőlük. Szüleink belefáradtak már az örökös hisztibe, az örökös tipródásba. Ők azok a szegény békácskák, akik a víz szélén tipródtak, kapálóztak a lábukkal egész egyetemista korukban, abba a hitbe és reménybe beleringatva egymást, hogy itt változás van, itt változás lesz és minden átalakul majd. Én ezt nem érthetem, de megpróbálhatom leírni, hogy milyennek gondolom. Hiába küzdöttek, nem változott semmi (nagyjából). A kommunizmusban legalább munkája volt mindenkinek, legalább nem kellett aggódni, hogy kinek mennyi jut. Visszanézve azt láthatják, hogy elpazarolták az egész életüket egy olyan helyen, amit a hazájuknak mondhatnak, de csak kizsigereli őket, kiszívja a vérüket is, majd lesoványodott, csont és bőr, szőrtelen gebe birkákként köpi őket vissza, nesze, kapsz egy minimálbért a 10 év egyetemed és kínkeserves munkádért cserébe ( ha szerencsés vagy, mert ha nem, munkád sincs). Te meg, öreg, rozoga nyugdíjas, kapsz százezer forintot a halott férjed után is, és fizesd a számlákat, etesd a macskád és magadat, valamint vedd meg a gyógyszereidet belőle, és örülj, hogy nem csökkentjük az összeget, örülj, hogy nem küldünk  vissza 50-60 év munka után, rokkantan a bányába szenet lapátolni. Fogjad csak be a szádat. Úgy se tudsz már sehova se menni. Az unokád meg nem ér rá a tolószékedet tolni, mert vért izzad, hogy bekerüljön az egyetemre, közben munkát találjon, és cipelje a vállán az öregedő társadalmat. Ja, bocs, vagy simán lelécel, elmegy, itt hagyja az országot, mert tudja és látja, hogy máshol JOBB. De hidd el, drága nyugdíjas, hogy nagyon fáj a szíve. Nagyon hiányzik neki a haza, Magyarország, csak nem tudja, hogy ez az, ami fáj. Hiszen ez a bölcsője, s ennek kellene majdan a sírjának lenni, de nem lesz, nem lehet. Nem fognak hazajönni, mert nem kötelességük. Az elmúlt 10 év kinevelt belőlünk minden hazafiasságot és hazaszeretetet. Látni a Jobbik tevékenykedését, és azt, hogy a nacionalizmust és patriotizmust ezzel egyezteti a nép csak arra vezetett, hogy megtagadjuk magyar voltunkat, mert ciki magyarnak lenni. Ciki a jobbikhoz tartozni, és gáz, ha árpádsávost viselsz. A nemzeti jelképeket elcsúfították és meggyalázták azzal, amilyen címet, keretet és jelentést adnak nekik. A turulnak nem egy nagymagyar, anti-cigány, anti-zsidó anti mindenki aki nem hozzánk tartozik madárnak kellene lennie. A turul Emese álommadara. Aki Álmoskát hozta. Mint a gólya. Erős és bátor magyar fiút nemzett. Segített  a magyaroknak Levédiában. A turul nem gonosz. A turul nem kirekesztő. És különben is, ha Morvai Krisztike nagymagyar akkor én már csak kismagyar lehetek? Én is magyar vagyok, és én is nagy leszek. De nem leszek nagymagyar. 

A tervem nagyjából egy kelet-európai összefogás, együttműködés és integráció által vezérelt szervezet. Meg kell őriznünk azt, akik vagyunk és voltunk, a kultúrát, a nyelvet, a gyönyörű zenénket, irodalmunkat, a vidámságot, a keserédes vígadást amit nem csak a népdalokból ismerünk. Ugyanakkor magunk mögött kell hagyni az ellenségeskedést, az egymás piszkálását, és azt, hogy mindig másokat teszünk meg bűnbaknak. Össze kell fognunk, hiszen annyi közös van bennünk. Közös múlt, elnyomás, hasonló nyelv(szavak), népdalok két nyelven. Tánc, ételek, népviselet. Mentalitás, vendégszeretet. A természethez való kötődés. Ezeket a Nyugat már elfelejtette. Lehet azt mondani, hogy a kultúrájuk nem olyan ósdi, mint a miénk, de én inkább azt mondanám, hogy nem olyan mélyen gyökerező. Ők sokkal globalizáltabbak. Mindenkit rátettek az amerikai futószalagra, de mi egy kicsit lepotyogtunk, és megőriztük azt, amit nekik nem annyira sikerült. És ez csodás. Ezt meg kell védeni. El kell engedni a rosszat, és átölelni a jót. Ki dönti el, hogy mi a rossz, és mi a jó? Aki elég erős és bátor lesz ahhoz, hogy kezébe vegye az irányítást és a nép nevében ( hangsúlyozom, a nép nevében) szóljon, a nép érdekéért. Ehhez kellenek emberek. Erre kell az, hogy az új generáció, a mai fiatalság ne csak a popsiján ücsörögjön otthon, a tévé előtt, hanem tanuljon, tapasztaljon, hasson, alkosson, és akkor a haza fényre fog derülni. Ha fiatal szlovákokkal, lengyelekkel, románokkal és mindenki mással együtt működve, közös erőbedobással segítünk egymáson, haladunk előre, sokkal többet érünk el, mint, ha saját magunk próbálnánk meg, egyedül. Az a béka amelyik magától próbál meg kimászni (erősebb mint a többi, vagy csak szerencsésebb) vissza lesz rántva a többiek által, mert függ tőlük gazdaságilag és politikailag. Ellenben ha a békák összekapaszkodnak, és egymás után húzzák ki egymást, akkor simán átszökkenhetnek a szemközti tiszta vizű tóba. 

Úgy kell történelmet tanulnunk, hogy ki legyen hangsúlyozva, ezt együtt csináltuk végig. A Habsburg birodalom nem csak magyarokból és osztrákokból állt. Jó, persze, ők voltak a többség, de a magyar jobbágy ugyanúgy szenvedett, mint a szerb jobbágy. Kivéve amikor a szerb határőr lett, vagy a magyar hajdú volt, de ez nem lényeges. A törökök nem kérdezték meg; Hé, te román vagy? mert akkor nem bántunk. A törökök nem mondták; A magyarokat utáljuk csak. Mindenki ellen harcoltak, mindegyik várat megostromolták. A német fasiszták nem kivételeztek a szlovák és a magyar zsidók között. A kommunizmus alatt sehol sem volt szabad piac. Egyre megy. Emberek vagyunk mind. Az iskolákban kell kezdeni, hogy a következő generáció ne okolja a környező nemzeteket. Csereprogramokat és kulturális fesztiválokat kell tartanunk, hogy megismerhessék egymást, és lássák, egyek vagyunk. Ne német tejtermékek és kínai fokhagyma meg bab árassza el az áruházak polcait, hanem magyar, vagy kelet-európai. (Fel voltam háborodva, hogy a CBA a legmagyarabb bolt, és konkrétan nem lehetett magyar zöldséget-gyümölcsöt venni egész nyáron, minden német és holland volt!). Nem csak azt szeretném, hogy a homoszexuálisok Magyarországon felvállalhassák magukat, hanem azt is, hogy Ukrajnában a fogyatékosok megfelelő oktatásban részesüljenek, vagy azt, hogy a cigányokat ne verjék meg Prágában, meg azt is, hogy Horvátországban szeressék a szerbeket. Azt, hogy békében és egyetértésben éljünk, ne legyen gond, ha valaki más nyelvet beszél, hisz a szentekben, vagy fiú létére fiút szeret. Mert a szeretet minden formájában jó. Nagyon fontos, hogy felhozzuk a nyelvoktatást. Hiszen ha tudunk beszélni, már az haladás. Itt, Hágában nem kell tudnom hollandul ahhoz, hogy elintézzem a dolgaimat. Budapesten el lennék veszve, ha nem beszélnék magyarul. Brassóban is. Pozsonyban is. Emlékeztek még a két szlovák cserediákra? Se angolul se franciául nem tudtak (pedig tanulták az iskolában mindkét nyelvet) azzal a kis cseh nyelvtudással loptam be magamat a szívükbe, amit Sebastiantól tanultam. (kb kutyafüle) De most már legalább tudom, hogy a cukrot ugyanúgy ejtik. 

Tudom, hogy a végletekig idealista, utópisztikus, lehet, hogy sokat gondolok magamról, túl nagy reményeket fűzök a jövőhöz, de hiszek magamban, másokban és a leideni oktatásban! Remélem senkit nem sértenek a nézeteim, de ha igen, akkor csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy: "Art should disturb the comforted and comfort the disturbed."  

Mindenkinek sok virtuális ölelést küldök, friss vizet és levegőt!

Flóra ---> liefje :)

Már két hete? Három hete írtam. Lusta vagyok.

Elkezdődött a suli. Egyetem. Minden nagyon izgalmas, és új még mindig, pedig már van biciklim, melegvizem, hűtőm, most már végre nem úgy élek, mint kre. 3000ben az Urál lábainál. Azaz, hogy de. Befagy a sejhajom (keresztanyámnak, és nagynénémnek küldeném ezt a mondatot. Igen, még ÉN is eljutottam arra a pontra, hogy fázom.) Kb naponta ötször esik, mindig csak fél órára, de segáz, kibírjuk.

Az angol srác és bea románca véget ért, úgyhogy most nem tudunk hol mosni L Van egy indiai forma a sarkon, a Wassalon tulajdonosa , de hat és fél euróért inkább maradok büdös ruhákban. Előre is elnézést a helyesírási hibákért. Már kezdek elfelejteni magyarul. B bátyjával tegnap beszélgettem erről, mondta, hogy ő teljesen elfelejtett hollandul a három hónap alatt.

Egyik nap elmentünk takóval a strandra, sétálgattunk, beszélgettünk. Leültünk borozgatni a homokba (sötét az Acheron homokja!) és megvitattuk az életet. Teljesen logikus nézetei vannak, értelmes, okos srác. Egy a gáz. 24 éves és már a negyedik bachelorját kezdi… aha… igen, biztos az én szüleim is felköhögnének minden gáz nélkül négyszer 1713 eurót, egy szavuk se lenne, nem mondanák, hogy léhűtő vagyok, és nem lennének idegesek, hogy a holland államnak lógok 4*12*260 euróval. Áh, dehogy… Mindegy, a lényeg az, hogy iszogattunk, és a végén odáig fajult a helyzet, hogy benyitottam egy hátsókertbe, ahol szurinámi emberek partiztak. (korábban már hallottuk a zenét, de akkor még nem voltam megtáltosodva, nem mertem volna csak úgy besétálni egy szülinapra.) A jó hír az, hogy senki nem bánta, teljesen szívesen láttak minket. Igaz, hogy én azzal kezdtem, hogy: Hello, mi vagyunk a szomszédok (kb fél óra biciklizésnyire lakom tőlük, de ezek szerint nem ismerik a szomszédokat) és jöttünk felköszönteni. Megtanultam táncolni (szurinámi népi tánc!), kaptunk bara-t (fánkszerű nagyonfini fűszeres kaja) kaptunk baco-t (bacardi cola, de itt így menő mondani, vigyázzatok!) és mindenkivel életre szóló barátságot kötöttem. A rossz hír az, hogy amikor a helyes fiatal szurinámi szülinapossal táncoltam, és elkérte a számomat, takó odatolakodott, és kijelentette, hogy sorry mate, she is taken. Majd felrobbantam. CCö! Én egyrészt senkinek sem vagyok a tulajdona, másrészt azért engem is kérdezzen már meg, mielőtt feleségül vesz, és azon kapom magam, hogy az ötödik gyereket szülöm, légyszi. A party nagyon jó volt, utána felmentünk még hajnalban takóhoz, leültem az íróasztalára, és írtam egy levelet az orosz szobatársának. Ki akarta tépni a kezemből, mert, nemár, hogy más fiúkhoz is szóljak. (bocsi, öcsi, de ha masters kurzust végeznél, akkor lehet, hogy meggondolnám az ajánlatot. De ez így nem jó vásár). Becsempésztem a mélyhűtőbe a levelet, gondoltam, hogy orosz, úgyis kinyitja majd, mert szereti a hideget. Igazam volt. Reggel megtalálta. Kiderült, hogy nem tud olvasni. L BÓZSE MOJJJJ . OJjjj kakaja balsaja probléma!

Jelentkeztem a kórusba!!! És felvettek!!! Alt vagyok (apparently… I did not know about that, mert Ámerikában szopránt énekeltem. LOL.) Bár teljesen be vagyok rekedve a hülye időjárás miatt. A fiúk és a lányok között vagyok a választóvonal. Egyik oldalamon valami holland nemzeti kórustag ül, akinek olyan gyönyörű, erőteljes hangja van, hogy kb szégyenemben majd’ kisomfordáltam a teremből, egyenesen a vécéig, hogy lehúzhassam az egómat. A másik oldalamon egy szöszke srác, szintén annyira tehetséges, hogy elbújhatnék a zongora alá, embriópózba kucorodva, katatón állapotba ringatván magam, mert egy hangya hónaljának izzadságcseppjénél is kevesebbet érek mellette. A legjobb az, hogy a mentorom zenekaros, ezért minden szünetben együtt lóóógunk J múltkor azt ecseteltem neki, hogy milyen világmegváltó terveim vannak a hazámmal kapcsolatban. Csillagszemű Juhász!!!!! Nagy lelkesen halgatta, majd kijelentette, hogy ő BP-re költözik, és rám fog szavazni, mert én president-nek születtem. (jó vicc… Mrs Jackson is ezt mondta. Meg takó is. Meg B. ööö… és a vs-ben is mondták. Vicc? Jövő? ) Annyira imádom ezeket az embereket! A mentorral kórus után elmentünk sörözni, és kb hajnal kettőig beszélgettünk. Megpróbált hazavinni a biciklijén, igazi gentleman, de nem sikerült neki L kicsi vagyok, de kövér. (remélem csak azért, mert több sört ivott a kelleténél). Azért a vonatállomásra elkísért (nehogy már megegyenek a holland hajléktalanok.). Második kórus után elmentünk a Pub Crawl-ra, ahol ’Tündérmesék’ volt a téma. A mentorral beneveztünk ketten a versenyre, és szarrávertük a többieket :D haha. Ő fordította a kérdéseket, én meg válaszoltam rájuk (szomorú meséket kellett megnevezni, meg ilyeneket, hogy mit látott a kis gyufaárus lány. Vicces, hogy nem tudom angolul ezeket, ő se, de mégis megértjük egymást, mert ismerjük a mesét.)

Az órák nagyon érdekesek! Majdnem minden alkalommal az első sorban ülök, és csorgatom a nyálam a történelemre, politikára vagy közgazdaságtanra. Szívom magamba a tudást! Nem mint egy szivacs, hanem mint egy Flóra, aki leül egy hatalmas fazék csodaleves elé, és megkapja a mindentudás varázslatosan bűvös szívószálát. Mert ez történik. Tanulunk demográfiát (halálozások, születések, vándorlás, okok, stb), van global history (világtörténelem – mindenről tanulunk, ami fontos! A tanárok észben tartják, hogy a legtöbben mindent európai szemszögből nézünk, ezért a global history órán pont arra koncentrálnak, hogy megmutassák a világ másik felét, a másik szemszöget. Pl Alamo – mexikói, amerikai szemszög. Vagy India, mint gyarmat – indiai, angol nézőpont.) Az első órán taroltam is. El kellett olvasnunk kb 82 oldalt. Volt rá két hetünk, szerintem elvégezhető. De az órán kiderült, hogy rajtam kívül vajmi kevesen konyítanak a tananyaghoz. A másik magyar csaj is tarolt.

Van még Area Studies – óránk. Ez arról szól, hogy melyik területet fogjuk választani majd. Eddig nem volt túl nagy szám. Sajnos mind Western Europe, mind North America nagyon egy országra koncentrálódott (Németo, USA). Én pedig ha Nyugat-Európa, akkor FRANCIAORSZÁG, NORVÉGIA, ÍRORSZÁG HAJAJAJAJJJJ. Ha pedig Észak-Amerika, akkor CANADA, QUÉBEC, Alaska. Adjatok ide mindent, „had egyem meg a világot, mint egy paradicsomot” ( ki tudja, honnan idéztem? VIRÁG!)

Volt még Intro. To Area Studies, ami kb arról szól, hogy különböző nagy történelmi eszméket/ eseményeket mindenféle szemszögből, mindenféle nézőpontból, bárhogyan szétcincálunk, megrágunk, és megemésztünk. Átbeszéljük, hogy miért fontos, mi volt előtte, mi lett, mi változik, mi fog történni, blah,blah. Egy nagyon jófej amerikai professzor tartja, eddig úgy csüngtem a szavain, mint banán a fán. Najó, én azért annyira nem vagyok sárga.

Elmentem még egy szemináriumra, ami a Leiden Egyetem Európai Tanulmányok masters- szakosainak szólt, de az egyik prof be tudott minket csempészni. A cím: Netherlands policy towards the EU. (hollandia eu-s politikája.) Amiről igazából szólt, az viszont a válság, a hollandok hogyan kezelik azt, az eu-t hogyan érinti, és különböző országok hogyan viselik az elmúlt évek viszontagságait. A legjobb mondata az volt: The thing they do in Hungary is the perfect example for government misuse. Hasznos volt az előadás! De tényleg. A skót sráccal cikket írunk róla. Ingyen volt a bor. Haha.

Múlt héten átmentem Bhez, mert meghívott vacsorázni. Cuki volt. Kuszkuszt főztünk(főzött) valami gombás-paprikás cuccal a tetején. Vittem egy üveg bort (kiderült, hogy itt ez nem szokás, de úgy egyáltalán nem.) de volt limoncsellója, nem szűkölködtünk semmiben. Elújságolta, hogy előléptették, most már bíróságra jár, és lesz új munkája is. Annyira büszke vagyok rá J. Végig beszélgettük az estét. Megjegyezte, hogy milyen emelkedett eszmecserét végzünk… Felajánlottam, hogy felőlem a dzsörzi sór-ról is dumálhatunk, de abban nem vagyok ’járatos’.Hajnal kettőkor eszembe jutott, hogy azért holnap mégis egyetem van. Neki meg hétkor indulnia kell dolgozni. Hazakísért, és számon kérte rajtam, hogy mikor főzök neki gulyást. Mami, segítesz? Áthívott valami baráti sörözgetésre is, ahol mindenki ott volt, akit még Magyarországon ismertem meg!!! Viki!!!! Egy emberen kívül ugyan senkire nem emlékeztem, de a hangulat adta. Carmen szerint evidens. Szerintem nem. A bátyja csak egy kicsivel kisebb forma!!! Franciául beszélgettünk, mert a három hónapos Eu-túrája alatt megtanult. Aztán amikor elköszönt tőlem, megjegyezte vagy háromszor hangosan, hogy: I think we’re going to see each other again. Remélem nem arra gondolt, hogy ő lesz az új töri tanárunk. Az is jó lenne, de azért mégis. Nemár. Na. No, la.

Bről még annyit, hogy megcsinálta az El Caminot, imádja Magyarországot, szörfözik, most eddz a redbull korcsolyás téli izére ( :OOOOOO leesett a fejem), nyáron fesztiválokon drogprevenciózik, ételt oszt a hajléktalanoknak, fest, bútorokat gyárt (mondtam neki, hogy apám esztergás!) és nagyon okos.

A világon eddig a legjobb dolog fiatalnak lenni, mert ugyan van felelősségem, de csak korlátozott, szabadon lehet másokat szeretni, ide-oda mehetek, nézhetek és láthatok, tapasztalhatok, dolgozhatok, tanulhatok. Zenélhetek, énekelhetek, szín játszhatok, megismerhetek mindenkit, akit csak szeretnék. Szeretnék én mindenkit, mert mindenkiben van valami jó, valami szép és valami különleges. Annyira kínos, annyira rossz, és mérgezett a világ, hogy húsz évesen jöttem rá arra, vagy leginkább 19-20, hogy tényleg, tényleg igazán, semennyire nem számít a külső. Nem fontos, hogy pattanás nőtt a fejemre, mert attól még lehetek ember. Kit érdekel, hogy Pista, Géza, Pali kövér, rojtos, féllábú, kopasz vagy taknyos? Nem ettől lesznek jók. Nem ettől fogom őket szeretni. Az élet szép. Általában. Nem?

Van amikor azt se tudom, hogy miért vagyok a Földön. Föld. Miért hívjuk mi ugyan úgy a barna termőföldet, mint a bolygót? És az angolok miért hívják máshogy a kettőt? Ez a Föld, a föld. Csak itt terem bármi. Terem. Miért terem? Nem terem, nő. Teremtődik. Mások által. Magától semmi nem lesz.

Magától nem lesz pénz, így hát jelentkeztem a mekibe. Remélem, hogy felvesznek. Nagyon nagyon nagyon. Mert akkor lehetne ingyen OV chipkart-om. (ingyen bkv – egész hollandia és belgium területén) – Ez nagyon király lenne. És kapnék a holland államtól 260 eurót. Légyszi, meki, kérlek, vegyetek fel!!! Szeretnék hamburgert sütögetni egész nap. Légyszi. Szívesen takarítanám a vécét. Tényleg. Annyira nem számít, hogy mit dolgozom, csak legyen munkám. Azt mondta az egyik magyar csaj, hogy aki keres, az itt tényleg talál. Hát, eddig nem jártam sikerrel. Még elmegyek majd a burger kingbe és a starbucksba is, hátha felvesznek asztaltörölgetőnek. Öt eurós órabér = a szarod leszek. Vagy amit akarsz.

Annyira nem érzem otthon magam. Nem csak azért, mert mindenki egy olyan nyelvet beszél, amiből még alig (se) értek valamit, hanem azért is, mert alig van bútorom, nincs a konyhánkban semmi (nem tudunk főzni), nincs melegvíz, nincs internet, nincs telefonom, mert a hülye ING hiába küldte ki a kártyám, a pinkód még öt nap, mire megérkezik. Bolondok.

A bürokrácia kikészít. Mindenhova háromszor kell elmenni, pecsételtetni, aláíratni, fénymásoltatni, bekereteztetni, lefotózni, bemutatni, hitelesíteni, fellógatni… Azért, mert kékhalál volt a gépemen, elveszett a uSis-es (olyan, mint a neptun) jelszavam, és konkrétan Leidenbe kellett utaznom miatta… Mi az áldás? Nyolc euro… egy jelszóért, amit kiküldhettek volna e-mailben.

Az intro week-en kiderült, hogy kb 375 en vagyunk és több, mint 50 féle nemzet képviselteti magát. Az összes zászlót kilógatták, vicces, mert a magyar egy picit nagyobb a többinél :D Öten vagyunk magyarok, az egyik csak félig, de sebaj. Befogadjuk. „Nagyon sok” a homoszexuális is… Azaz, hogy gyakorlatilag ugyan annyi, mint máshol, csak itt fel merik vállalni. És ez annyira jó. Mint amikor Antwerpenben leszálltam a vonatról, és a helyes srác, aki szemben ült velem a pasija nyakába borult. A világon annyira kevés a szeretet, miért kell még azt a keveset is csökkenteni, titokban tartani? Az egyik legjobb haverom (nick), csoporttársam is (iszonyatosan jóképű… komolyan, csillagszemű juhász) amikor nálam aludt akkor bevallotta szomorúan, hogy never had a boyfriend. Sejtettük, de azért nem lehet rákérdezni, hogy hé, meleg vagy? Péntek este volt a BASIS party, csak nekünk, kibéreltek egy klubot, ingyen pia egész este, végig azon nevettünk, hogy vajon a norvég és dán srác (igen, hasonló az ízlésünk) csak hipszter, vagy meleg. Ő arra voksolt, hogy a dán meleg, én meg arra, hogy a norvég az, hiszen virágot tűzött a hajába. A végén kiderült, hogy egyik sem az… Elég karcos azért, hogy mindenki ennyire „szabad”. A litván csaj csak négy embernél fordult meg. Én vagyok a szende szűz. Amikor készülődtünk a barátnőmmel (marokkó) és nickkel, akkor persze ez is szóba került…Mondták, hogy a hollandok olyanok, hogy három méter távolságot tartanak, még akkor is, ha a barátnőjük vagy, de ha alkohollal átmossák a lelküket, akkor a násztáncot járnak a parkett közepén, és két perc múlva azt veszed észre, hogy a repülőn ülsz, Tahiti felé tartva, gyűrűvel az ujjadon. (Na, jó, ők nem így fogalmaztak, de a lényeg ez.)

Voltunk mindenféle workshopon, hogy a csapat összeálljon, break the ice, teamwork. Nagyon király kis mentor group-om van. A lányokról eleinte azt hittem, hogy pösti dámák, de nem, mindenki össze-vissza utazott (hátizsák, bakancs) egyedül, világot látott, és érdeklődik. A fiúk inkább az otthonmaradtam, zenéltem, dolgoztam. Kb én vagyok az egyetlen, akinek nem volt gap-year-je, mégis öreg… a legtöbben 19 évesek. L Fene. Ja, és annak ellenére, hogy mennyi mindent láttam, hallottam, tapasztaltam, egy hangyányit se vagyok különleges. Jó, az, hogy magyar vagyok, imponál (néha) a pasiknak, de ez engem vajmi keveset érdekel. Különben is, van egy csomó izlandi, costa-ricai, német, stb… A mentorom meg szerintem a világ császára. Egy alter bandában zenél, zongora, szaxofon, bassz gitár. Történelem és Nemzetközi kapcs. Szakos, és a nemzetépítés, állam alakulás/alapítás a kedvence. Ezért idén Afrikáról készít egy hatalmas projektet, vagy inkább kutatást, hogy ott hogyan, és miért nincsenek olyan államok, mint Európában (oké, ezt mindenki tudja, mert Egyszer csak elfoglalták őket, rabszolgaság, majd magukra hagyták őket, és hirtelen ahhoz kéne felzárkózniuk a semmiből, ami már 1000+ éve épülget.). De a mentor történelmi összefoglalót ír, valamint problémákat sorol fel, és megoldásokat keres rájuk. A következő tanévet pedig azzal szeretné tölteni, hogy körbeutazza a kontinenst. Egész szerda délután egy parkban ültünk és beszélgettünk. Elhozta megmutatni a töri könyveit, ERUPOEWIUASKLDFJ. Kb ennyire pörögtünk csak rá a témára. Mindenféle problémáról, múltbéli tapasztalatok jelen idejű felhasználásáról és úgy a világról filozofáltunk. Annyira jó, hogy vannak értelmes emberek. Nem, mintha az akg-ban nem lettek volna… de azért mégis. A többiek közben nagyonzsír holland technó zenére dudorogtak. Fine. Just fine. Excellent. Elmeséltem neki azt is, hogy tavaly előtt meghallgattam egy előadást a boy soldiers- ről. Majdnem elsírtam magam, mert közben lapozgattuk a könyveket, és tele volt képekkel, grafikonokkal és ábrákkal, hogy hány halott, és mennyi kicsi fiú és lány. Aztán láttam, hogy a mentort is kirázza a hideg – nevettünk azon, hogy mennyire át tudjuk az egészet élni. Fúúúú annyira bezsongtam! Csütörtökön meg beült velünk az előadásokra ( Amerikai (angol és francia) nyelvváltozatok, A mexikói kisebbségek mai helyzete és a holland kultúra dióhéjban). Egyik alatt sem unatkoztam, csomó minden újdonságot tanultunk, és utána kiveséztük az egészet. Lehetett kérdezni az előadóktól is (ez alatt kiszűrtem, hogy ki az aki csak a seggét mereszteni jött). Mi később elmentünk az OH OH INTRO fesztiválra, amit a hágai gólyáknak rendeztek. Szumóztam takóval ( persze, hogy legyőzött, mert kb három méter magas, én meg egy kis ganajgombóc voltam melette a szumó cuccomban ( hatalmas sárga felfújhatós izét kellett felvennünk). Aztán söröztünk, sétálgattunk a bódék között, szereztem egy rakás ingyen cuccot, és leültünk az abn-amro-nál sakkozni a mentorral. Az elején kiderült, hogy mindketten laikusok vagyunk, de azért mégse annyira (ZSUZSKÓ NAGYON HIÁNYZOL). Viszont lekaptam a bástyáját! Sajnos utána elnéztem a királynőmet. L Porig alázott. De segáz, nem tett volna jót a férfiasságának, hogy ha kikap tőlem. Kaptunk ingyen kuponokat az ír pubba, nyomás! Elmesélte, hogy volt budapesten kb két éve, és mennyire imádta, stb. Laura, most figyelj! Az instant volt a kedvence… haha. Haha. Háhá. Az ír pubban megvitattuk hazáink helyzetét a norvéggal. Teljesen meglepődtem, hogy mennyit tud Magyarországról. Azt gondolná az ember, hogy saját magunkon kívül senkit nem érdekelnek király urunk törvényei. Hát, nem. Van, aki tudja, mekkora adag kakában evezünk.

Majd másról is mesélek, de eléggé el vagyok havazva. Nem működik semmi, nincs se telefonom, se kártyám, se netem, nincsen apám sem anyám, sem Istenem se hazám...

Ez most ilyenre sikerült. Süssétek meg, és jóé(j)tvágyat. EET SMAKELIJK

Annyira hiányzik egy csomó ember. Este amikor elalszom vagy nem tudok gondolkodni, vagy aggódom, de a legváratlanabb pillanatokban megkongatja az üresség belülről a szívemet.

Qui dit fatigue dit réveille encore surd de la veille. (once you go belgian, you never go back…)

Indulás előtt pár nappal: Nincs vírusirtó a gépen, nincs bőrönd, nincs biztos lakhely Hágában, tehát nincs repjegy.

Indulás előtt két estével: Kék halál a gépen, kicsi bőrönd, repjegy, lakhely elintézve.

Indulás előtt egy nappal: Reggeli sírógörcs, Nagyi kezébe veszi az irányítást, nekiindulunk, bőröndöt veszünk, kihívjuk a számítógép szerelőt.

Indulás előtt egy estével: Barátok, barátnők átjönnek elköszönni, segíteni, holnap jön a szerelő.

Indulás előtt 12 órával: Éjjelnappaliban pezsgőt veszünk. Hazatáncolunk.

Reggel 9kor, szerelő érkezésének időpontjában: Nagyban húzzuk a lóbőrt. Telefon csörög, alszunk tovább.

Reggel fél tízkor: Pánik, hogy hol a szerelő, pánik, hogy miért nem keltem fel korábban, eszeveszett hajsza, hogy minden kész legyen. Pánik és észvesztés, mert a német lány lemondja a bérletet, így ketten másfélszer annyit fizetünk a lakásért. Jenőbácsi felhívása Laura révén, Jenőbácsi megmenti az életem.

Indulás: Judit kivisz a reptérre. Nincs izgalom, nincs semmi.

Eindhoven: Hollandia. Két órás vonatút Hágába. Megszállás a franciáknál, akik nem akarnak franciául beszélni. Idegesítő lányokkal alvás. Olyan történetek, amiket nem értek, miért osztanak meg velem.

Másnap: regisztráció. Mindenkivel találkozunk. Mindenki aranyos, kedves, jófej és nyitott.

Délután: Harminc és tizenkét kilós bőröndök fél órán át való huzavonája a városon keresztül. Kezünk leszakadt, hónaljunk megizzadt. Meghaltunk, és beköltöztünk egy olyan lakásba, amiben se bútor, se semmi. Nincs melegvíz. A többiek kocsmázni és bulizni hívnak. Elmegyünk. Sosem üres a poharam de egy fillért se vettem elő. Karaoke pub. Oasis, Wonderwall… Hajnal, G- szobája. Kicsi, de sok jó ember elfér. A konyhapult alatt alszom hálózsákban, valami random gyerek mellett, akiről reggel kiderül, hogy ketaminozott. Két napja nem fürödtem, nem cseréltem ruhát. Lehet, hogy ezt nem így kellene.

Harmadnap: Tengerparti borozgatás a magyar gyerekkel. Jó. Pizza. Még jobb. Bekukkantunk a lakására, mindenki egész nap ül, kokalevelet rág és füvezik. Mindenféle tudatmódosító szerrel kínálnak ingyen. Nem bízom bennük. Nem bízom abban, hogy elvégzik az egyetemet. Felhív a német, akit még Amerikában ismertem meg. Elmegyek vele, a kollégiumába, ahol most partit tartanak. Előtte meghív vacsizni egy flancos tapas bárba. Bor, mámor, Scheveningen. Kb az első perctől kezdve életre szóló barátságot kötöttünk. Mindketten vérbeli hedonisták vagyunk egy csipetnyi ésszel és humorral fűszerezve. Viszont a csávesz háromszor annyit beszél, mint én. EZ hogyan lehetséges??? Komolyan nem hagyott szóhoz jutni.

Megkérdezte, hogy mit tehet értem, én mondtam, hogy férjet keresek, magas, szőke, kékszeműt. Mondta, hogy beja asszonyért (lakótárs) cserébe szerez valakit, de az összes haverja füstös. Ca ira j’ai dit. I’ll manage.

A koliszoba kereken kb hét négyzetméter, de négymillió hatszáznyolcmilliárd ember volt benn. Mindenki magas, szép. Pici vagyok. Mondjuk a némethez képest is. Az erkély hatalmas, mert tulajdonképpen egy nagy terasz köti össze a szobákat. Akkora DJpult és bárpult van, amit nemhogy egy magyar kolis nem engedhet meg magának, de Szlovákia éves jövedelméből sem tellene rá . És ez a „kevésbé minőségi” csóró hágai iskola… Aha, kösz. Nyugat a képedbe. Mindez kb egy háromszáz fős kolinak. Én voltam az új csaj, akit senki nem ismert, ez egy kicsit megolajozta az ismerkedést. Végül az ingyen bortól (minőség!!! Nem kannás, nem is tablettás, nem szőlőlé vodkával. Bor.) megbátorodva odasomfordáltam (leginkább odanoszogatott két bolgár csaj) egy hollandhoz azzal a dumával, hogy dekár, a holland srácok nem táncolnak… (magyar tapasztalatok alapján levonva a következtetést) Egyetemes, orbitális bukta volt. A fiúcska megszólalt, hogy hát, a hollandok nevében nem tud nyilatkozni, de ő norvég, és a norvégok tényleg csak sörrel a kezükben toporognak. HOPPÁ. HESTKUK! :D ( remélem a Kivi olvassa a blogom, és büszkén kihúzza magát, hogy megjegyeztem azt az egy szót, amit tanított). Erre elővettem hatalmas norvég tudásomat, és levettem a lábáról a gyereket (nem, sajnos nem kezdett el táncolni). Kb csak annyira zsongott be, mintha aranyat tüsszentettem volna neki. („ You are actually the only person who can pronounce this good! OMGOMGOMG”) Amúgy szakács, tehát biztosan nem fogok vele kezdeni, mert nem akarok hízódisznó lenni. De azért letarháltam egy kis zsacskós dohánnyal (norvég cucc, jóó…) És jót beszélgettem. Ja, a legviccesebb az volt, amikor a német odajött, és hátbaveregette Ivánt (norvég), hogy: Haha, Flora, I see, eventually you did find a blond man. Szerencsémre Iván csak nevetett, és legmegnyerőbb mosolyát villantgatta (vagy csak nyomta a száját a zacskós dohány?).

Oh, a legrosszabb viszont az, hogy annyira hiányzik S. Átküldte az amerikai beszélgetéseinket (amiket régen e-maileztünk, chateltünk) és rájöttem, hogy mekkora hülyék voltunk. Meg kellett volna szökni 18 évesen, zenélni, szeretni egymást, utazni, világot látni, beszélni mindenkivel mindenről, és leszarni az egész felnőtt leszek, orvos/politikus leszek dolgot. És amúgy is, mi ez, hogy orvos lesz? Én mondtam neki, hogy legyen az. Én írtam azt a levelet, amiben kifejtem, miért akarok orvos lenni… Folyamatosan hívogat. Küldözgeti a zenéket („you are my inspiration” – hány embernek mondod még ezt?) Kezdődik az egyetem, nincs arra időm, hogy azon rágódjak, mi van. Amúgy még a nyomorék belgán sem tettem túl magam. Egyszer lesz még olyan, egyszer majd megöregszünk, és akkor lesz időnk arra, hogy együtt legyünk bármilyen felsőbb hatalom beleszólása nélkül (száz év magány…) Ha meg nem, akkor örök plátói románc.

Egyszer amúgy lehet, hogy lesz időm arra, hogy leüljek és belegondoljak egy csomó dologba, amit eddig nem tettem meg.

Tehát, parti után hazakísért Iván ( wanted to get lucky, ha?) akit le kellett koppintanom azzal a dumával, hogy nincs ágyunk, és tényleg! Én is a padlón aludtam (harmadszorra is) úgy megfáztam, és fájt a hátam, hogy azt gondoltam, valami szibériai lágerben vagyok. Reggel felhívtam beja asszonyt, hogy hol van és mikor jön. Kb fél óra múlva belibbent az ajtón. Ledobta a kabátját. EGY SZÁL BUGYIBAN VOLT. Mi az áldás? Kiderült, hogy az angol srácnál aludt, akinek a szülei reggel becsengettek, hogy: Fiacskám, egy nappal hamarabb jöttünk! Beja pedig beült a fürdőbe, és ott kuksolt, amíg el nem mentek. Azaz, hogy mégse. Mert apuka…

Angolapa: Fiam, miért van zárva a fürdőd? Csak nem valami csinos kis pipit rejtegetsz odabenn? Hahaha. – Greg elvörösödik, és motyogva bevallja:

Greg: Hát… őőő izéééé

Bejaasszony: JÓNAPOT SZÜLŐK – üvölti a fürdőszoba mélyéről. Egy szál semmiben.

Én: congratz.

Szóval valakinek nagyobb problémái is vannak, mint az, hogy nincs internetünk, holland telefonunk, bankszámlánk, meleg vizünk, bútorunk, vagy egyáltalán úgy igazán semmink. A templom egerét is megirigyelhetem, mert az legalább nem a Lakkwartier-ben lakik a lengyel és marokkói bevándorlók között.

Végül elmentünk az Ikeába bútort venni. Öhm. Khm. Mindenből a legolcsóbbat vettem. Ha egy kicsit nagy, akkor nagy, ha csúnya a színe, akkor majd átfestem, ha kék, akkor piros, ha pici, akkor majd élek vele valahogyan. DRÁGA MINDEN (mármint annyira nem, csak ugyebár mindenre kell költeni az elején). De megtartottuk a csészét meg a papírpoharat, amikkel kiittuk a svéd multikat a vagyonukból. Éljen a csóróság. Feladtuk a cuccainkat a házhozszállítónál, de egy matracot hazacipeltem (200*180cm), mert úgy döntöttem, hogy nem vagyok hajlandó még egy napot a földön tölteni. Kihívtuk a szerelőt, hiszen még mindig nem volt meleg víz, valamint a hűtőben olyan kásás-savós-sárga-darabos lett a tej, hogy a legádázabb ellenségemnek nem engedném, hogy ránézzen a palackra. Szerelőbácsiról lerítt (a telefonon keresztül), hogy nem beszél angolul. De sebaj, mert cuki akcentusa volt. Gondoltuk, hogy majd megérkezik egy ötvenes bajszos egyén, kis ládikóval, és megbütyköli a gépeinket. HÁT NEM. Egy szál semmibe voltam (pizsibe akartam átöltözni), amikor kopogtat. Magamra kaptam az első ruhát, amit találtam, és ajtót nyitok (csábos neglizsében!). MR. Szexi Szerelő állt az ajtóban, nem volt több 25 évesnél, és a bejával majdnem beestünk a bojler alá. Ő meg teljesen elpirult, mert nem két angol(magyar) egyetemista lánykára számított, hanem valami lengyel menekült katolikusokra. Elnézést kért a rossz angoljáért, majd nyitogatta, kattogtatta, kapcsolgatta, fúrta, faragta, szerelte, ragasztotta, hegesztette, ütögette, paskolgatta, simogatta a vízmelegítőnket, és voilá, megjavult. A hűtőről kiderült, hogy csak szimplán nincs bedugva… ööö hehe. Ahogy kilépett az ajtón összeröhögtünk, hogy ez az egész szituáció teljesen olyan, mint egy rossz pornó…

 Filmet néztünk, és avokádót ettünk.

Másnap áthívtuk a fiúkat, akiket ismertünk (egy kicsit összecsodálkoztak egymáson, de hát shit happens. Il faut aimer!!! ) hogy összetegyék a bútorokat, amiket házhoz szállítottak. Vettünk nekik cserébe sört. Nagyjából három óra múlva voltak bútoraink. EL NEM TUDJÁTOK KÉPZELNI AZT AZ ÉRZÉST. De megint nem volt melegvíz. (Lehet, hogy Mr. Szexi Szerelő máshoz ért jobban?)  Pedig Greg dicked around with the boiler… ( a saját szavai, ne aggódjatok, én nem így beszélek) Utólag amúgy kiderült, hogy meg is javította. De hiába, nem fűt fel harminc-ötven liter vizet egy fél perc alatt. Nem volt mit tenni, átmentünk Greghez zuhanyozni, hajat mosni – plusz bea melegítős sapiját használni, ruhákat kimosni, filmet nézni és vacsorázni. Egy kicsit volt csak fura egy szál pizsiben fel alá flangálni egy vadidegen (négy napja ismert) angol srác lakásán.

Ik jelentené ÉN hollandul. KezdődIK.    

Szóval először nekiindultam a nagyvilágnak úgy, hogy nem volt szállásom három napra, nem ismertem az egész országban senkit, csak egy futó nyári kaland során összeszedett srácot, meg egy miskolci csajszit, de egyikkel sem voltam annyira jóban, hogy bekunyoroghattam volna magam a hajlékába. (1.) Figyi, bocs, négy éve nem láttalak, te se engem, igaz, facebook-on meg skypon beszéltünk. Nem aludhatnék nálad három napig anélkül, hogy ...  2.) Figyi, sosem láttalak még, igaz, fb-n beszéltünk, és nekem is a fél családom miskolci, nem aludhatnék nálad három napig) Neem, szó se lehet róla. Épp ezért couchsurfing.com - on sürgősen elkezdtem barátokat szerezni, és írtam vagy négy hágainak és három leideninek, hogy légyszi, ha már ilyen kalandos vagy, hogy couchsurf-ölsz, nem fogadnál-e be. Nem jött válasz szombat reggelig, tehát kiírtam egy keresztény hajléktalan-vándor szálló címét Amszterdamban, és ha minden kötél szakad, ott húztam volna meg magam az első este. A második kettő még mindig képlékeny volt. Bepakoltam, gyomorgörccsel és a világ minden idegességével a mellkasomban (hogyan fogok én házat keresni? kik azok a hollandok? mi van ha az első nap letartóztatnak? fizetni kell majd a lakbért, tanulni kell már megint. JÉJZUSOM.) Ja, és persze ugyanemiatt nem aludtam semmit előző este. Hullafáradtan ültem a héven, és kaptam egy esemest Désirée-től, hogy Heló Florci, aludhatsz nálunk, minden király lesz, el van rendezve, délután kocsival felszedünk itt és ott Hágában. Itt a címünk, ha később jönnél, van lakáskulcs a második virágcserép alatt jobbra. Ezaaaaz, már csak este kell legközelebb aggódnom, hogy vajon elvágják-e a torkomat, ellopják-e az útlevelemet és eladnak-e prostituáltnak a vöröslámpás negyedbe. 

Nem tették. Kiderült, hogy Dési osztrák, és nagyon barátságos, okos, a Nemzetközi Bíróságnál dolgozik, de utálja a bürokráciát, fel akar mondani, és Kaliforniába költözni, mert amerikában nőtt fel. A barátja szörfös, bejárta a világot, jóképű, kedves és segítőkész. Borozgattunk a teraszukon, megismerkedtünk, majd lementünk SCHEVENINGENBE!!!!! Az új kedvenc helyem a világon. Hágával összenőtt halászfalu volt régen, most a vízi sportokat kedvelők és a holland nyaralók paradicsoma aranyszínű homokkal, kagylókkal, fagylaltos és halasbódékkal, gyönyörű vitorlásokkal. Mi a helyi szörfös fesztiválra mentünk, aminek ez volt az utolsó napja. Életem egyik legjobb partija . Mindenki hippi, bő homok és khakiszínű ruhákban, vagy épp az ellentétje, volt, aki térképdarabokat viselt pólóként, még a fülén is nyaklánc lógott, és indiántollak voltak a hajában. Az összes ember magas, napbarnított, szőke, kékszemű. Először azt hittem, hogy eljutottam a mennyországba, itt vége, és "életem" hátralevő részét itt töltöm majd, később rájöttem, hogy még a szőke, kékszemű pasikat is meg lehet unni, és közönségessé válik az egész, mert annyi van belőlük mint a nyű! Sört ittunk, hamburgert ettünk, néztük a hullámlovasokat, a parton a kötélen egyensújozókat, a tépőket, a pipázókat, a vidám szaladgálókat, a táncolókat, a kutyát simogatókat, az éneklőket és a zenélőket. Mindenki tök nyugodt volt, kedves, nyitott, vidám és élvezte az életet, ahogy csak lehet. Virág azt mondta, hogy hollandiában az emberek tudják, hogyan kell élni, és ezt szívesen meg is mutatják másoknak. Ez így van. Kész, punktum. Aztán elmentünk a strand másik végébe, és megnéztük a vuurwerk-et. Na, kitaláljátok mi az? TÜZIJÁTÉK. Este akkora ágyban aludtam, amilyet még nem is láttam. Jó volt. 

Amikor először bicikliztem a strandra menet, már akkor rájöttem, hogy ez azért nem a bp-i tekerj mert alter és környezetvédő, meg sportember vagy... Mindenki össze-vissza száguld, oda se figyel, ugorj el, mert elütlek. Elég nehéz és kalandos volt... 

Másnap találkoztam B-vel... nem írok nevet, mert még a belga is a blogomat olvasta. Hogy hogyan bukkant rá, amikor egy évig nem is írtam semmit, nem tudom, de mi az áldás? Szóval igen, találkoztam B-vel, a holland csávóval, akivel egy hónap erejéig jaj de odavoltunk egymásért. A strandon találkoztunk, hiszen szörfözik (menőőőő, ugye? :D) és én meg teljesen meg voltam babonázva még a tegnap este emlékeitől. Gondoltam, hogy tök egyszerű lesz, egy magas szőke srácot kell keresni, valszeg hawaii mintás gatyóban. Ahaaaa... ja, hogy mindegyik úgy néz ki. Scusi... Kb fél órába telt mire megtaláltuk egymást. Ki volt öltözve... ing, parfüm... :D haha... én az egésznapos városnézős farmersortomban meg egy lenge second-hand pólóban. Kiültünk a szörfösklub fapadjaira, sörrel és cigarettával - én nem dohányzom, de ő még mindig. Fel is emlegette, hogy kivertem a kezéből 2008 nyarán mérgemben, hogy "meg fogsz halni, ha sokat bagózol!". Este nyolcig beszélgettünk (tudtátok, hogy Hollandia az elmúlt 10 évben 5ször váltott kormányt? ), iszogattunk, sétáltunk a mólón, majd elkísért a találkozómra a miskolci csajjal. Milyen gentleman. Azóta sms-ekkel bombáz. "hogy vagy? milyen az el cid? segítsek költözni? mikor találkozunk?" Gondoltam, hogy ha majd berendezkedtem, áthívom egy PÖRKÖLTRE mert azt két éve New Yorkban megtanultam főzni :) 

A miskolci csajjal ( leendő osztálytárs ) is jó volt, megbeszéltük, hogy mennyire gáz Magyarország, és Keleteu, és a világ és az univerzum úgy ánblokk :) aztán meg azt, hogy mennyire szép az élet, milyen jó a világ, mennyire különleges magyarnak lenni... áh, nem vagyok fura, kicsit sem. (I am special, very special!)

Hétfőn pedig elkezdődött az EL CID (gólyatábor)!!!!! Aki nem tudna spanyolul, és tudtommal az olvasók közül csak keresztanyám ( ugye itt vagy, olvasod?) tud, annak elmondanám, azt jelenti, erős férfi - az egyik nemzeti hősüket hívják így. Megtaláltam az isteni 177-est (a csipet-csapat), kiderült, hogy egyetlen international vagyok an angol srác és a tajvani csaj mellett. Először meg kellett volna néznünk Leident, de nem tettük... mert a mentoraink úgy gondolták, fontosabb, hogy lássuk a Student Society-ket... HÚÚÚ... 

Student Society, avagy Testvériség

Olyan társaság, aminek célja a szociális élet felpezsdítése, a diákok iskolán kívüli életének bearanyozása, kapcsolati háló kíépítése. Van öt legnagyobb, és kb 30 kicsi. Leiden erről is híres. A nagyobbaknak van saját háza. Egy vidéki általános iskola méretű ódon épületet képzeljetek el a város belsejében, hatalmas faajtóval, vörös szőnyeggel, belül feketére öregedett falépcsőkkel, tágas kastélyszerű termekkel, körfolyosóval, ahova a megsárgult szúette 2-4szász éves zászlóikat és poros címereiket helyezik, vagy a cordial és gazelleschappen (kisebb klubok a testvériségen belül) neveket írják fel. Általában van egy hatalmas nagy közös termük, ahol a partikat tartják, minden pénteken menő dj-ket hívnak (ARMIN VAN BUUREN és most nem viccelek... az egyiknek tagja volt, visszajár előadni. Ironikus, hogy amikor tag volt, nem vették fel a society dj- alklubjába... ). Vannak kisebb termek tanulásra, csendes sörözésre, bőrfotelekkel és kandallóval. Kerthelyiség, tetőterasz, és étterem, ahol minden nap együtt ehetnek a tagok. Csomó hagyományuk is van, közös éneklések, külön történelme mindegyik testvériségnek. Egy gond van csak... a Hazing. Magyarul nincs ilyen szó, ez azt a tevékenységet takarja, amikor egy hétre elutaznak az újdonsült tagok, és a régiek végig kínozzák őket. A szó legtágabb értelmében mindenféle tortúra alá vetik azokat, akik be akarnak lépni. Csak a legerősebb maradhat! Az újoncok tehetetlenek, és ki vannak szolgáltatva az öregebbeknek. ALÁZNAK. Van, ahol egy hét fürdés nélkül, ugyanabban a fehér pólóban és farmer nadrágban, úgy, hogy első nap rodhadt hallal és hússal öntöttek nyakon. Van, ahol ráhánynak az emberre, vagy lepisilik. Van, ahol szexuális eszközökkel piszkálják. Van, ahol festékkel öntenek le. Van, ahol egész nap nem szólalhatsz meg. Van, ahol csicskás leszel. Van, ahol takarítanod kell a többiek után. VOLT ahol addig itattak egy fiút, hogy belehalt. Pár éve. Azóta van egy törvény, hogy mit tehetnek meg, és mit nem a Hazing alatt. Az egész nem csak a táborig tart. A tábor után általában még egy hét, de valahol örökre megmaradnak azok a szokások, hogy aki régebbi tag, az feletted áll. Pl.: nem szólhatsz hozzá, nem mehetsz be néhány terembe, ha nem vagy négy éve tag, nem vehetsz részt ebben-abban. Csak ha meghív egy vén róka. Ja, és a tagdíj 60-200 euro/év. 

A tagok külön házakban laknak a cordial-jukkal és a gazelleschappenjükkel a város minden pontján. Nyáron együtt utazgatnak, mindenféle közös progit szerveznek az év során - papírgyűjtés, környezetbarát szervezet, golfklub, vitorlázás, korongozás, stb. A pozitív oldalak közé sorolnám azt is, hogy bárki, aki valaha tagja volt valamelyiknek, és most menő pozícióban van, az besegíti a többi tagot. Pl a jól menő ügyvéd, aki bojtárt keres, az a régi testvériségét kérdezi meg először, hogy akar-e valaki jelentkezni. 

Minerva (society): a legnagyobb, legszebb, legmenőbb, legdurvábban Hazing-elő. Külön squash pályája, teniszpályája, könyvtára(gyönyörű régi terem!!!)  van, és korrepetáló előadókat fogad a jogot és pszichológiát tanuló diákoknak... Ironikus, hogy kötelező résztvenni a korrepetáláson és közös tanuláson, de ugyanakkor neked kell kifizetni. A testvériség annyira régi, hogy az összes többinek (az egész országban) engedélyt kell kérni tőle, hogy megalakulhasson. Elég para, nem??? a tagok 90%-a elektronikus zene függő, csak 23748923749 billió forintos cuccot hajlandó viselni, és hátrazselézi a haját. Folyamatosan ingben és nyakkendőben mászkál. Gáz. A pénz az nagyon fontos!!! hóhahó!

Annyira jó partikat rendeztek, hogy eljutottam arra a szintre, amikor már nem érdekelt volna, hogy tolószékbe ültetnek, és rohadt hallbéllel tömnek, miközben valaki hátulról ostoroz, mindezt úgy, hogy ÉN fizetek neki érte 200 eurót. De aztán rájöttem, hogy embertelen dolog élvezni azt, ha valakit így megalázol. Amúgy is, hogyan tudnának utána a szemembe nézni a bulikon? Vagy én hogyan tudnám azok társaságát élvezni, akik így viselkedtek velem? Ezt a hollandokból nagyon nem néztem ki. De a SÖR mindenütt ingyen volt, mert mindenki azt akarta, hogy hozzá csatlakozzunk... szerintem a gólyák hat hetede a tábor alatt végig illuminált volt... :) mit ne mondjak, én is kihasználtam a lehetőséget, hiszen HEINEKEN!

EL CID

A csoport nagyon cuki volt. Nevezetesebb tagok: W: Dél-Afrikai, elsőnek azt gondoltam, hogy ő a "legcsúnyább" ami hülyeség, mert az összes holland fiú az ilyen: *.* (ezek kis csillagos szemek). Aztán megismerkedtünk, és kb fejenálva cigánykerekeztem volna a kedvéért. Egész első nap együtt lógtunk, mindent fordított nekem, ami hollandul volt, végigsutyorogtuk a megnyitót, a világszemlélete és az alapelvei úgy tűntek, egyeznek az enyémmel. Kicsit a Sebastian féle lelkitársat éreztem benne, amikor. AMIKOR ELSŐ ESTE CSATLAKOZOTT A MINERVÁHOZ, és elvesztettünk. :( One moment of silence for our lost comrade. 

R: félig spanyol, félig holland. Mindig mosolyog. Pörög. Velem pörög. Mindent tudni akart magyarul, és csodálkozott a nyelvtudásomon. A múzeumban annyira felpörgött, amikor magyarázott egy északafrikai faluról, hogy megfogta a makettet, és beindult a riasztó. Hahhahaahaha :)

H: félig német, félig skót. Vegetáriánus. Nem iszik alkoholt. Nem szereti sem a férfiakat, sem a nőket. Nem szereti az édességet. Nem leszünk jóban. Nem szeret élni. Mit szeret? 

J: holland csaj, tehenek nevelték, a legvidékebb vidég legistenhátamögöttibb madársejárarra falujából jött. Olyan akcentussal, hogy a hollandok sem értik. De nagyon kedves :) Nhádzson Khedfes. 

G: Brit srác. Először azt hittem, hogy Adonisz, aztán rájöttem, hogy nem. Gonosz az arca. Lenéző. De a beát ( leendő lakótárs!!!) befogadta a házába, másik öttel együtt. Aztán rájött, hogy hoppá. Ő is csak most költözött be, és nincs egy darab bútora sem. Epic fail? 

Beja: lakótárs és potenciális legjobb barátnő jelölt. Facebook-on ismertem meg. Azt hittem, hogy egy rhibanc, mert az összes képen félmeztelen, pózol, stb. Nem, nem ribi, csak brazil! Igen, azt is hittem, hogy ír. Neeem, félig angol, félig brazil. Angliában született, de Írországban élt egész életében. Vidám, okos, energikus, értelmes, művelt, szép (gyönyörű!!!! egy kicsit fontolóra is veszem majd, hogy B-t áthívom-e, vagy piknikezni menjünk.) Kedves, és humoros. De ami a legjobb, pont annyira belevaló, mint én. Partyanimal!! :) Megbeszéltük, hogy legjobb lakótársak leszünk, sushi estekkel, kiscicával, filmnézéssel, párnacsatával, és szabályokkal. Teljesen be vagyok sózva!

E: homoszexuális. Valószínűleg. Mindenki szerint. Nagyon aranyos!!!!! értelmes fiú, volt már Mo-n, de a csehekkel mindig kever minket. Segítőkész és cukin naív. Felpörög a legkisebb izgalomtól is, és nem lehet leállítani :)

T: az a neve, hogy takó. Mint a mexikói étel. Második este vele voltam vitorlázni, és rajtunk ragadt. Utána hajnalban hazakísért a buliból... hm... Ja, és huszonnégy éves. Ez már a negyedik bachelor, amit elkezd. Gáz? 

A nyitóünnepség egy templomban volt, Leiden közepén. A mentoraink stewardessnek voltak felöltözve, terelgettek minket, safety-instruction papírkát adtak, majd begurult egy HATALMAS FEHÉR LIMÓ... yeah, take it casually guys, no fancy things. Csak semmi flanc, semmi rongyrázás. Hétköznapi esemény... A limóból kipattantak a főszervezők, beszédet mondtak ( az egyik csaj a saját életét mesélte. W meg is szólalt, hogy when is the lovelife and sex part? ) majd a polgármester jött, aki kikötötte a nyakkendőjét, lekapta a zakóját, kigombolta az ingjét, és lerántotta magáról. Alatta egy I LOVE LEIDEN póló. Vidáman kiáltva mondta, hogy randalírozzunk csak, az idősek majd elköltöznek, ha csendet akarnak! :) Haha... a szavazókörét már megválasztotta. 

Partik: 

Első este kocsmatúra. 7 euróért minden kijelölt helyen ingyen volt a pia egészen 11ig. Lehetett sört csapolni, kipróbáltam, körbe lettem röhögve. Nem ment. Második este Minerva, mindenki ott volt, aki számított. Harmadik nap egy kis hacacáré délután valami eldugott tónál, odahívtak egy izomagy feka dj-t, és az keverte a talpalávalót, elég rendesen!!! Füstgép, fények, minden. Fényes nappal szerintem ekkorát még ember nem mulatott! Úgy ugráltunk, amikor a feka gyerek intett, hogy ha leálltam, éreztem a földön, hogy remeg a lábunk alatt!!! Ijesztő volt, de fergeteges! Harmadik este Watersports festival. Kivittek minket busszal a tópartra, ahol be volt rendezkedve az összes vízisport kis standokkal, promó termékekkel. Ki lehetett próbálni mindet. Én az evezősökhöz mentem ( a fiúkon elég kevés ruha volt. a lányokon annál több!) és egy srác berántott az evezőpadra, hogy húzzak 250 métert, lássuk, elérnék-e odáig, ameddig az ő lányaik. Nem akarok szerénykedni, megcsináltam, méghozzá elég jól. Bár az, hogy egy félmeztelen, kigyúrt holland sportoló lihegi a képembe, hogy : GO, GO, GO, GO! nem kis motiváció volt. Milyen gáz lett volna már leégni előtte? Kaptunk virágfüzéreket, ingyen pólókat, koktélokat, világítós karkötőt. De úgy döntöttünk Bejával, hogy átmegyünk a HABPARTYBA!!!! Ki volt írva, hogy 150 cm alatt nem lehet belépni. MIÉRT? mert megtöltötték az egész szobát habbal!!! Egy hatalmas ágyúból lőtték ránk az illatos fehér buborékokat. Tiszta víz lett mindenki, jó volt a zene, Engem berántottak többször is az ágyú elé, hogy: SHOWER! Pár srác meg elbújt a hab alá, és felugrott hírtelen, creeped the crap outta me. Bejáért mindenki odavolt. Tényleg csodaszép. Brazil egzotikum. Negyedik este, ami számomra sajna az utolsó, elmentünk a Minervába, valaki belecsípett a hátsómba, úgyhogy rossz kedvem lett. Azért elhoztam egy  kalapot, egy pár kulcstartót, és egyéb ingyen terméket. Átmentünk a Quintusba, ahol UV TÓGA partyt rendeztek. Mindenki kapott lepedőből egy fehér tógát, babérkoszorút, és UV fénnyel megvilágított teremben ragyogott rajtunk a fehér római viselet! alattunk műhő, amit folyamatosan szórtak. Középen egy bárpult, ingyen itallal... Aztán átmentünk a Njord-ba (Minerva alfaj!) ahol UV festéket csapattak a népre, aki élvezte, hogy világít a sötétben. Végül a Quintus tógapartyval fejeztük be, ahol már nem csak a tóga, hanem a festék is rajtunk volt!!!! Szerintem életem egyik legjobb hete volt. Fényűzés. Ingyen ital-étel (persze volt egy alapdíj, de nem mondok sokat, kb 10szer annyit kaptunk, mint amennyit a pénzből finanszírozni lehetett). Remek emberek. Kitűnő hangulat. Színvonal. Parádé. Életélvezet. 

Egyelőre "csak" ennyi tellett. Sorry for the long post (haha 9gaggers!). 

Mindenkinek KUSs :) - ez mást jelent mint magyarul!!!! 

Flóra - azaz mától nem Chatham girl, hanem Liefje!

The earth is heavy because of the hatred of people. They do not realize that there is so much more power in love. That is why we ask you O Dear Lord to open our mind and enlighten us. Fill us up with your love and let us use it towards the other beings. Let us respect what we have and notice what we need. Let the people of darkness shine and help each other. Let your people see beyond religion and nation. We do not ask you to forgive our trespasses or give us bread. We ask you to teach us and share your wisdom. Let us forgive others. Let others forgive us. And shall the world will be united in peace!

Amen.

Szóóval ez az én saját miatyánkom. Mert szerintem nem kenyeret meg jószomszédokat kell kérni, hanem tanulni és adni kell.

Figyelmeztetek mindenkit, hogy ez lesz az utolsó bejegyzésem. ( hacsak rám nem jön valami a reptéren ) Szomorú vagyok, mert már csak két hét és négy nap. Nem akarom itt hagyni az embereket. A barátaimat Ghánából, Németországból... soroljam? ne...

Haza is akarok menni, mert La Hongrie me manque bcp! Me extren~o.

Tehát most arról fogok írni, hogy mi történt velem az elmúlt hetekben. Nem akarok többet sirdogálni, mert már mindenkinek elege van belőlem, és Viktorka is megmondta (ősi dakota mondás :D:D:D) " A hídon csak akkor megyünk át, ha odaértünk." :) Miért van az, hogy néha a híd közepén megállunk, és legszívesebben a vízbeugranánk, de egyik oldalra se szívesen mennénk? Azért, mert Alexander Rybak is megmondta, "I am in love with a fairytale." Olyan jó emberektől idézek, tényleg :D Már csak egy Bush vagy egy Nehru idézet kéne. :D

Múlt pénteken voltunk a Carolina Tiger Rescue-ban. http://www.carolinatigerrescue.org/ Aki volt veresegyházán, annak van egy képe arról, hogy mi található itt. Nagymacskák - és egyebek - akiknek nincs hol lakni. A különbség az, hogy az európai emberek a sorban előrébb áltak amikor az észt osztották... Najó, nem akarok senkit megsérteni. Az európai embereknek logikusabbak a törvényeik, mondjuk így. Tehát a különbség az, hogy az itt található nagymacskák - és barátaik, üzletfeleik - nem cirkuszból jöttek... Hanem emberek otthonaiból! Bizony ám! Ezek kidobott, már nem kellő kiskedvencek! TIGRISEK, OROSZLÁNOK, NAGYMAJMOK, OCELOTOK, párducok. Ööö... igen. A világok kb 4-3 ezer tigris van vadon. Texasban 500 van fogva tartva háziállatként. Ööö... háziállat definíció: NEM TIGRIS. Nem találtam a blackle (google helyett a környezetvédő verzió) ben semmilyen meghatározást, de egy ötéves ovis is tudja (európában) hogy a Kinkajou - Nagy, félig lajhár félig sün állat - nem háziállat. Vagy hogy az oroszlán nem arra való, hogy reggel kiszórj neki félkiló pedigrét és othagyd, aztán este engedd a gyereket labdázni vele. Nagy állatvédőként végigbőgtem a kirándulást. Mert szerintem egy ocelot háromszor annyit ér mint egy ember. Az ocelot: nem rasszista, nem homofób, nem gyilkol muszlimokat vagy keresztényeket, ugyanúgy kezeli mindkettőt. Az ocelot nem okoz globális klímaváltozást. Az ocelot ugyan nem beszél nyelveket, de ha beszélne, akkor el tudná magyarázni, hogy merre van Ausztrália. A lényegretérve: a sok kidobott nagymacska - és egyéb - mind meg volt kínozva, vagy rossz körülmények között volt tartva, verve volt, láncrakötve, alultáplálva, és a legroszabb, hogy úgy került a menhelyre, hogy a.) autópályára kidobták b.) két hétig volt kikötve egy texasi szupermarket elé,ahol az emberek két hétig fotózták, dobálták kővel, gúnyt űztek belőle. KÉT HÉTIG!!! Gondoljunk csak bele, hogy egy tigris hány percig lenne kikötve egy teszkó elé... Ööö.. NULLA??? ja, és c.) paris hilton kabátot akart belőle csinálni, de az egyik csicskása egy kutyaszállítóban kimenekítette... Komolyan, volt ilyen kismajom... :( És a legtöbbnek le volt vágva a körme, ami a nagymacskáknál azt jelenti, hogy nem tud vadászni, és rendesen járni sem, tehát nem tartható sehol, csak speciális menhelyeken. Ez nekik egyenlő azzal, mintha nekünk levágnák a lábujjainkat. Ja, a kedvenc sztorim viszont az volt, hogy az egyik texasi nagyon értelmes és intelligens amerikai a hátsókertben tartott kb három tigrist, egy medvét, stb, és mivel egy nagymacska kb 5 kiló húst megenne naponta, ha nem többet, nem tudta őket rendesen etetni. Egyik este beivott és részegen ment haza a haverjaival. Baromkodtak a hátsókertben, és az egyik nagyon jófej és okos haver kitalálta, hogy "come on, böködjük meg a tigrist!"... Az állatok meg megették. :D ezen vagy fél órát röhögtem.

Eközben bioszon a FOOD INC.-et nézzük. Nem ettem húst lassan egy hónapja. Nem csak azért, mert "mentsükmegaföldet jajderoszazállatoknak akisketrecben" hanem azért is, mert ránézek a csirketaco-ra és hányingerem támad. Megérzem a hamburgerhús szagát, és eszembejut az, hogy átmossák az egészet ammóniával, hogy ne legyen benne E-coli... ammónia=vizelet minusz egy két anyag. Ja, és a Monsanto, amiről Nádori bácsi tartott előadást, elásta magát előttem már akkor is, de most még mélyebbre. Nem akarom ecsetelni, hogy milyen borzalmasan bánik az "amerikai" food industry az állatokkal/növényekkel/a Földdel és a dolgozókkal. Undorító.

A baj csak az, hogy a Földet nem kenhetjük be betadinnal és nem nyomhatunk rá ragtapaszt. Nem fog úgy begyógyulni. Változni, azt kéne. Várunk 10-20 évet, és Atlasznak elege lesz, és ledob minket a padlóra mérgében, majd ránktapos. És az fájni fog. Nem csak azoknak, akiknek most is fáj. Hanem mindenkinek.

Magyarnak meg nem úgy kéne lenni, hogy Lajos bácsi terén üvöltjük, hogy Szlovákia fiatalabb nálam. Mert képzeljétek, India fiatalabb a nagyanyámnál. A nagyanyám mégse megy oda idegeskedve, dörömbölve Anwar Hamik ajtaján, hogy háh, ez nem igazság, ti nem is vagytok egy létező nemzet. Magyarnak lenni úgy kéne, hogy tanulunk, fejlődünk, el és befogadunk, környezetet védünk és tisztítunk fenntartunk és benntartunk. És egyszercsak a nemzetek körülöttünk rájönnek/felnéznek ránk, mert: Jé, ezek a magyarok milyen műveltek. Nahát, a turizmus hogy fellendült ebben a tiszta és befogadó országban. Odanézz, már megint egy magyar város fogadta be a menekülő kurdokat. És képzeld, én voltam ott és a magyarok nagyon kedvesek és nem rasszisták, környezettudatosak és büszkék magukra. Így kéne magyarnak lenni.

Gandhival zárnám az estet, mielőtt spanyolt tanulok - Ja, harmadik lettem a nemzeti versenyen , igen, az egész ország részt vett. A francián csak kitüntetést kaptam, hogy jobb vagyok mint az emelt franciások - egyetemi francia kurzus - 50%a.

szóval nesztek, Gandhi:

“A nation’s greatness is measured by how it treats its minority.”

Viszlát!

Flóra

*ha világbékét akarsz, akkor először a testvéreddel és a szüleiddel legyél békében, azután bocsásd meg a kisebbségeknek és a hülyéknek az országodban, hogy léteznek. Mindezt követve békélj meg a szomszédos országokkal, és fogadd el azt, hogy más helyeken - u.s. - nem minden olyan, mint otthon.

*ha meg akarod védeni a környezetet, akkor ne igyál kólát. 1.) egészségtelen, és tele van mindenféle kemikáliával, ami miatt nem bomlik le a szervezeted, tehát nem komposztálódsz, a komposzt pedig jó a talajnak. 2.) drágább mint a csapvíz. 3.) műanyagpalackban vagy alumínium dobozkában adják, ami szennyezi a környezetet.

*spórolj a vízzel. minek fürödj napi kétszer, ha az etióp gyerek a havi egyel is beéri? te sem vagy különb...

*gyűjtsd a szemetet selectively :D mert az mindenkinek jó! Például a gyerekednek, aki majd elmehet Brazílába, és megcsípetheti magát egy vöröshangyával, mert nem haltak ki, mert az esőerdő sem tűnt el.

Nehogy már Horst Wesselként ünnepeljük a kommunizmust és a fasizmust... Jogokat, véleményt és szabadságot mindenkinek! Főleg jogokat. Van-e jogom a homoszexuálisok jogaiért harcolni, ha nem vagyok az? Van-e jogom tüntetni azért, hogy Észak-Írországban jogokat kapjanak a katolikusok? Haragszik-e Isten, hogy baptista templomban énekeltem, de református vagyok?

Voltam bálban Sebestyénnel. Az iskolájuk háromszor akkora, mint a miénk, ha nem többször, és az egész party kb tízszer előkelőbb volt, mint a miénk. JÓ VOLT. NAGYON JÓ VOLT. Megtanultam, hogy igazából moráviai, mégis utálja a morvákat. És, hogy miért? Mert a morvák is utálják a prágaiakat. HASZNOS, NEM??? A zenetanáránál aludtam, és kb egész este fenn voltunk, és nachost ettünk :D. Reggel közös reggeli volt, a ROXFORT  szerű ebédlőben, és aztán felmentünk a szobájába - OFF BOUNDARIES!!! - tiszta badass-ek voltunk :D és sorozatokat meg vicces videókat néztünki jútúbon.

Este beszélgettünk egy pár sráccal, akik a partnereik elől menekültek... A kameruni el volt ámulva, hogy tudok franciául... nemár, tényleg??? ja, hogy magyar vagy, az más, európában beszélnek nyelveket... a mexicói, aki tudott spanyolul is meg franciául is, leesett állal ált, hogy nem akarom haza/templomba küldeni. NAGYON JÓ VOLT. Rájöttem, hogy gregarious és cavorting vagyok. je suis trés sociale. soy muy simpática! hehahahe... Az igazgató, amikor köszöntött minket - mert igen, át kellett vonulnunk párosával a házukon, és persze Sebestyén három óráig szövegelt hogy hogyan találkoztunk Bostonban, meg milyen mély (haha) a kapcsolatunk - tehát az igazgató össze akart minket adni, és teljesen belélte magát, hogy majd mi ketten megmentjük a közép/keleteurópai országokat, és sok szőke gyereket nemzünk... Ööö... nem. NEM!!!! nem? talán.

Ja, és mindenki odavolt a cuki akcentusunkért... hiába mondogattuk, hogy nincsen. Igaz, hogy én hallom az övét, ő meg az enyémet. :D milyen furcsa a világ.

MÉg kismillió mesélnivalóm van, de időm az semennyi. sajnáljatok. 34 nap!!!! :)

puszi, Kvetoszlava - u.i.: ha mégegyszer így szólít, megütöm. kveti= virág (csehül elméletileg... kytko? )... haha... háhá. NEM VICCES.

I bet that its going to be controversial, but i think its funny. If not, I seriously dont know what to do. Maybe not reading this website again???

Je suis sure que celle-ci est contentieuse mais je pense que aussi amusant. Si non, je ne sais pas sérieusement qu'est-ce qu'on doit faire. Peut-etre ne puisse plus télécharger ce site?

Estoy seguro que la poema es controvertida pero pienso que gracioso también. No pienso que hacer si no. Quizás no leer este sitio de internet. !Nunca más!

Olyan kicsik vagytok ti quarkok,

senki nem tudja mit akartok.

De ha leesik egy szupernova,

tudósok ugranak, keresik, hova?

Miért használják az amerikaiak az incset? - 1inch= 3.48 cm

Engedj levágni a hajadból egy tincset!

Had elemezzem a déenesed,

amíg a vérképemet lesed.

Afrikában van egy vallás, Kwanzaa,

sokan mondják Pavarottinak jó a hangja.

Hallgatom miközben szusit eszek,

amik japán halszeletek.

Afrika legmagasabb csúcsa a Kilimandzsáró,

aki peruban sétál az limai járó.

Ha deriválsz a köbből négyzet lesz,

a fogyasztói társadalom tizet vesz.

Ahol olaj van ott soka a pénz,

Allah a puskacsővel szembenéz.

A nők el vannak nyomva,

sivatagban nem nő a gomba.

Indiában szent állat a tehén,

ezért nem kell húznia az ekén.

Máshol viszont hormonokkal megtömi'.

Kedvenc játékom a Römi.

Sziklából ha málik lesz a homok,

sok keresztény néha nagyon konok,

félnek nagyon a másságtól,

hiszik hogy a mecset disznóól.

Az etiópok nem kapnak eleget enni,

Németországban egy főre három vekni.

Máshol meg génkezelik az ételt,

nem veszik a diót csak a bételt.

Keresed az északi sarkot, de nincsen,

sok kalóz veszekszik a kincsen,

oly messza van az Antarktika,

mely nemzetnek lebeg rajta zászlója?

Nem tudod levakarni a narancsbőrt,

csak ha a szívedbe szúrsz egy tőrt.

Ki mondta, hogy ő tökéletes?

Ne engem, a zebrát etesd!

Ha nem beszélsz még franciául,

olyat enni ne kérj, hogy poule!

Tanulj, fiam nyelveket,

olvass gyakran híreket!

Minden hópehely máshogy néz ki,

erre jött rá egy öreg néni.

Mindenhol lámpát kapcsolnak,

nem tudják, milyen a vakoknak.

Nehéz betegség a diabétesz,

a sok cukor beteggé tesz.

Csekkold a véred kétóránként,

ha leesett, rohanj fánkért!

Jársz templomba imádkozni?

A jéjzuska mit fog hozni?

Ha rossz voltál, semmi baj,

vár a pokol, ihaj-csuhaj!

A szemed romlik, ha sötétben olvasol,

Spanyolul a nap: el sol.

Ha ébren tart a koffein,

másnap semmi se lesz fain.

Fáj, ha beszakad a körömágyad.

A sok iskolás könnyen elbágyad,

mert tanulni kevesen szeretnek.

és egész nap egy helyben ülnek.

A buddhisták néha vegetáriánusok, - Nem mindig, kérdezzétek Nepál bátyját!!!

nem fogynak a boltból a husok.

A egy fiú haja hosszú, néha lány,

lesz belőle boszorkány.

Fertőtlenít a hidrogénperoxid,

ne etesd meg vele a foxid!

Az emberi mocskot még a sav se marja el,

miért gondoljátok, hogy mindenki oda megy fel?

Köszönd a hormonoknak, hogy a hajad göndör

olyan szó nincs, hogy töndör.

Majd Kazinczy II. feltalálja,

Cvetajeva lánya; Álja.

Forradalom idején sokan meghalnak

Rossz a mexikói öbölben a halnak.

Izlandon vadásszák azt, hogy bálna,

nem szeretnék, ha Willy szabadon kószálna.

Minden megcsinál helyettük a számítógép,

csoda, hogy minden foguk még ép!

A vér abban a testben alvadt,

az a bölcsesség pedig régen rohadt.

A belvárosban jár a metró,

menő stílus ma a retró.

Ha megszólít egy filippínó,

az ország nem San Marino.

Szeretsz-e engem kedvesem?

Miért mindíg én kérdezem?

Az első sor csak e-betűt tartalmaz,

matek órán van a halmaz.

* Kanadában lemészárolják a bébifókákat, hogy ne egyék el a halat a halászok elől.

* Csak az az igazi "Ír" aki katolikus --- ööö, nem????

* Az NEM egyesült államok beli, akinek a szülei mindketten svédek. Hé, svédek, ne hagyjátok, hogy az E.Á. learassa a babérokat Carl Sandberg miatt helyettetek!

* Nem hiába ültem végig az irodalom órákat, Aranyhoz, Adyhoz és Kosztolányihoz nem lehet Hemingwayt vagy Poet hasonlítani. Éljen a magyar irodalom! Vagy inkább éljen a jó irodalom!

* Aznap, amikor tele volt a híradó a Japánban történt katasztrófával több ezer Egyesült Államok-beli NYOMORÉK kommentált féjszbúkon, hogy: Háhá, most jól megkapták Pearl Harbor miatt!  1.) GYERMEKEIM, AZ LASSAN HETVEN ÉVE VOLT, TÚL KÉNE RAJTA ESNI. 2.) Harminc lelenc katona lakott Havaii-n, az egy százezred része SE azoknak, akik Japánban megsebesültek. 3.) Ki dobta rá az atombombát Hirosimára és Nagaszakira? Nem hiszem, hogy Isten annyira szeret titeket, mert bántottátok a Japánokat. Ők meg nem bántottak titeket. Legalábbis nem annyira. A szülőkkel is így van. Ha péppéverném a húgomat, anyukámék nem örülnének, és nem jutalmaznának meg azzal, hogy elvisznek a vidámparkba. Szerintem Miatyánk sem fog. 4.) Gondolkozzatok már el azon, hogy mit mondtok, légyszives. - Ja, hogy ez ész nélkül lehetetlen. Ó, bocsi.

* Tudtátok, hogy az első világháború után a Németek és az U.S. nem kötött legális békét? Pfft... mennyire jellemző? Ja, és durvább propaganda volt itt, mint a SzU-ban! :D És ezek félnek a kommunizmustól? Röhej. A legfelháborítóbb az az, hogy HUN-oknak nevezik a németeket - még a tankönyben is, holott a Hunokhoz kicsivel több közünk van - együtt vadásztuk a csodaszarvast :D

* A Ku Klux Klán a mai napig aktív szervezet ebben az országban. AZ OKÉ, HOGY LIBERÁLIS, de ennyire? Ja, persze, a fekák nem emberek. Ők nem is hisznek istenben és Obama is muszlim... " Ahogy Móricka az ókori Rómát elképzelte"  :) Papa!!!!

* A mexikói lovagom írt, hogy mennyire hiányzom neki. Sajnálattal kel közölnöm, hogy bármennyire is szeretném, nem szökhetünk el, és házasodhatunk össze Nevadában, mert tuti, hogy a családja szerint nem ütöm meg a mércét: 1.) Nem tudok lasszózni, 2.) Nem tudok vadlovat betörni, 3.)Nem szeretnék nyolc gyereket szülni. 4.) Nem fogom a gyermekeimet Hozénak, Álbertónak, Huanitosznak, Csegevárának vagy Fidelkasztrónak nevezni. 5.) Annyira nem jó a spanyoltudásom, hogy Esmeralda néninek is belopjam magát a szívébe, az ő véleménye márpedig számít!!!!

* Voltunk WDC-be, és láttam az Indiánmúzeumot belülről!!!! Annyira hihetetlen, hogy kb 1000 különálló nyelvük van, és a legtöbbet a mai napig beszélik! A highlights nevű túrán voltam, ahol az építészetről és a hagyományokról beszélt a néni, aki a Lakota törzsből származik. Volt egy terem, ahol a mai napok indiánjai voltak "kiállítva". Tele volt a középen álló fal fotókkal és azoknak az embereknek az életét lehetett megismerni. Elképesztően erősek az indiánok! Megőrzik a nyelveket, a dalokat, a kultúrát, annak ellenére, hogy a világ legglobálisabb malculture masszájában élnek. Viszont sajnos még most is olyan mostohán bánnak velük, hogy az ensznek lehet, hogy kicsit körbe kéne néznie, mielőtt Líbiába megy. Különleges állampolgárságuk van, ami magyarul azt takarja, hogy ha feladják indián létüket, akkor mehetnek RENDES kórházba, lakhatnak nem rezervátumi területen és vehetik igénybe mind azt amit egy "amerikai" állampolgár megkap INGYÉ! Szerintem ez csalás, és gonoszság. Azt nem tudom, hogy említettem-e már, hogy Main-ben van egy indiántörzs, aki perli az egyesült államokat, mert egy szerződés szerint több mint az állam két harmada az övék. Itt egy cikk róla, én kicsit mást hallottam, de ki tudja mi az igazság. http://constitutioncenter.org/timeline/html/cw12_12307.html Az biztos, hogy a US minden szerződést olyan rendesen betartott, mert itt mindenki olyan erkölcsös, lojális és igazságos...

Új Mexicó! Megint!!!!! A host mami és sisterek a reptéren vártak, de nem találtak, úgyhogy kb fél óráig dumált a hangosbemondó, mire rájöttem, hogy az én nevemet akarja bemondani... -___-

Aznap este mexikóit ettünk - milyen meglepő :) És másnap nagyit látogattunk, punnyadtunk, teniszeztünk, játszottunk a wii-n és takarítottunk. Minden nap délben elmentünk futni Lily-vel és jól lebarnultam... persze ez a mexikóiakhoz képest még mindig FEHÉR. Annyira hiányzott a barna por, homok, kaktuszok, yaka-k, hegyek és a napsütés. Olyan gyönyörű és különleges volt még másodszorra is!

Péntek este partizni mentünk, ami kb abból állt, hogy a “csajokkal” kiugrottunk egy pasi-bárba kajálni… Az összes felszolgáló egy szál semmiben volt, 80d-s mellekkel, és csak sört meg steak-et lehetett kapni, de mi nem azért mentünk. A lányoknak az a filozófiájuk, hogy olyan helyre kell járni, ahol sok a pasi. Hát, ezt megkapták, az már biztos :D De ha tíz pornósztár és hat gimis csaj közül kell választaniuk, szerintem nem minket fognak :D

Aztán egyszer csak kiderült, hogy tényleg lesz egy parti, az egyik srác a sivatag közepén lakik egy lakókocsiban, és tábortüzezést tart. Hát jó, kellemesebb mint otthon punnyadni, gondoltuk, és kiugrottunk hozzá. Mondanom sem kell, hogy alkohol híján is megvolt a hangulat. Lil haverjai JÓFEJEK és nyitottak. Rögtön kiszúrták, hogy van egy szőke is közöttük... nem láttatok még fehérembert? :D

Szóval egy mexikói srác rámnyomult. Én meg úgy véltem, hogy ha politikáról, gazdaságról és obama új healthcare bill-jéről beszélek, akkor elmegy a kedve tőlem, de neeeem... Ahoz képest, hogy mennyire "szerelmes" volt belém, egész héten nem hívott... Azomban az utolsó napon kapunk egy sms-t: Hé lányok, van kedvetek a holdfényben lovagolni? SZERINTETEK MENNYIRE ZSONGTUNK BE??? Lil és én egész nap azon viháncoltunk, hogy milyen jó lesz, körmötlakkoztunk, és szépítőt aludtunk. Az anyuka teljesen rá volt kattanva arra, hogy összehozzon egy mexikóival. Olyan édi volt, mindenkinek elmesélte, hogy milyen cukik lennénk együtt, stb. Én meg csak forgattam a szemeimet, mert valahogy nem láttam esélyt rá. Szóval kb félkilenc körül, amikor éppen felszúrtam a villámra egy csípős mexikói sali darabot, csöngetnek, hogy az ajtó előtt vannak... :O Nem fair! Se smink, se haj, pizsiben ültünk a tv előtt... A herceg pedig kinn vár a fehér lovon! Egy királylány nem rohanhat csak úgy ki!!!! Persze az apuka JÓL szóval tartotta őket... :D A lényeg az, hogy jó volt. A sivatagon keresztülmentünk egészen Old Mesillá-ig, ami gyönyörűen nézett ki ahogy a telihold kékesre világította a házakat. A srácnak nagyon gagyi volt a dumája:

- Flora, hold onto me, because i dont want you to fall off...  - Aha, az ötvenéves nagyanyának is ezt mondanád??? :D

Éjfél körülre haza kellett érni, de ugyebár aludni unalmasabb, mint mexikóiakkal lógni, úgyhogy azt mondták, hogy osonjunk ki, és menjünk el az egyik házához. KALAND!!!! Tehát haza mentünk, "lefekütünk" és vártunk a barátnőm szobájában, hogy értünk jöjjenek. Kb egy óra múlva a ház közelébe vezették a lovakad, feltoltak rá, mint egy partravetett kék bálnát és elvágtattunk!!! MENNYIRE stílusos??? Hajnalban értünk haza és másnap mindenki kérdezgette, hogy miért vagyunk ennyire fáradtak. Hehe. Háhá.

Annyi sztorim van még, hogy órákig írhatnék. De nem lehet. Leragadnak a szemeim

Puszi, Flor

Hm... :) Biztos felmerül bennetek, hogyan tapasztaltam ezt meg. Neeem, nem olyan szexualitásról van szó. Hanem annak az elfolytásáról! Egészséges-e ez? NEM. Nem hiszem, hogy 17 éves embereknek jót tesz. De mindegy, én nem vagyok pszichológus, úgyhogy nincs jogom beleszólni.

1.) Purity Ring - Tisztaság Gyűrű.

Ez arról szól, hogy egy gyűrűt hordasz a jobb kezed gyűrűsujján, és mindenkinek hangoztatod, hogy ez a te saját purity ringed. Általában a szüleidtől kapot kb 11 éves korodban és addig köteles vagy hordani, amíg el nem veszíted a szüzességed. Kicsit sem megalázó, mert ha leveszed, mindenki, főképp a szüleid tudni fogják. Ha meg nem veszed le, Isten figyel, és megbüntet... A középkorban élünk? Ja, nem várjatok, azt Amerikában nem tanítják!!!!!

2.) Sex.Ed. - Felvilágosító óra.

Be kellett ülnöm. 18 éves fejjel, 4 ex-szel. Sebaj. Túléltem. De majdnem felrobbantam, amikor arról szó nem volt, hogy talán védekezni kéne, mert a gyereket bizony NEM a gólya hozza... Arról meg végképp nem volt, hogy megfertőződhetsz, meghalhatsz, rákos lehetsz, stb. Úgyhogy amikor a végén megkérdezték, hogy szeretne-e valaki valamit hozzáadni, feláltam, és elmondtam a lányoknak - rajtam kívül csak 14 évesek voltak ott - hogy azon felül, hogy jól érzik magukat, gondoljanak a következményekre, és a higiéniára. Utánam egy másik csajszi is beszélt, ő még pedig azt az okosságot mondta, hogy addig le ne feküdj egy fiúval, amíg nem vett el feleségül, mert ha nem kéri meg a kezed, akkor tuti, hogy nem szerelmes beléd. Teljesen igaza van, nem???? :D majdnem leütöttem, és felkurjantottam, hogy és ha lány? :D De nem, önuralom emberek, önuralom. Fegyelem, rend és csend...

3.) Homosexuality - nem hiszem, hogy le kell fordítanom :)

Az, hogy elfogadják, blama. Üres szavak, liberális gondolatokkal az előtérben, gonosz meglapuló álnoksággal a háttérben. Ma megkérdeztek ebédnél, hogy mit csinálnék ha a fiam barbizna, és fodrászkodna az oviban a lányokkal. Én meg mondtam, hogy A) ez nem a jele a homoszexualitásnak, B) hagynám, hogy azt csinálja, amit szeret, mert az én fiam, és MAGASRÓL TESZEK RÁ, ha más, mint a többiek. Persze, tudom, hogy az élete nehezebb mint a hetero-knak, de az nem jelenti azt, hogy nem fogom elfogadni, és segíteni neki ott ahol tudok. Erre körbenéztek a csajok, és mindegyik arcán ott ült az: Ez hülye segg - kifejezés. 

A másik, meg, hogy van egy pár lány, aki kétlem, hogy a fiúkat szereti... néha este nem merek elaludni. - Najó, ez csak egy goni vicc volt! :D De tényleg vannak... o.O...

Fleur de Belle Fleur de Magnifique, Fleur de la vie

P.s.: Ma megnyertem életem első úszóversenyét... o.O !!!!!

Neeem, ez nem kis éneklős dolog, Halász Jucival vagy Gryllusékkal az élen. Ez politika, életszemlélet, színvonal, és US-i zene, nesztek, amerikaiegyesültállamokbeliek! Asher Roth Magyarországról énekel!

A fontos részeket bepírosítom nektek, jó? 

The white Stripes : Icky Thump

IIIIIIEEEEEEE
icky thump
who'da thunk?
sittin' drunk on a wagon to Mexico.

ahh well
what a chump
well my head got a bump
when I hit it on the radio.

redhead senorita
looking dead
came and said
"Need a bed?"
en Español.

I said
"Gimme a drink a water
I'm gonna 'sing around the collar
and I don't need a microphone."

icky thump
with a lump in my throat
grabbed my coat
and now it's reckon
I was ready to go!

and I swear
besides the head
she had one white eye,
one blank stare
lookin' up
lyin' there.

on the stand
near her hand
was a candy cane
black rum, sugar cane,
dry ice (and) something strange.

la la la la la la la
la la la la la la la

white Americans, what?
nothing better to do?
why don't you kick yourself out
you're an immigrant too.

who's using who? what should we do?
well, you can't be a pimp
and a prostitute too.

icky thump
handcuffed to a bunk
robbed blind
looked around
and there was nobody else.

left alone
i hit myself with a stone
went home and learned how
to clean up after myself.

Asher Roth - <3 - Sour Patch Kids

use the eyes of the owl
the sour patch kids got me out of whack
and out of gas
the hour glass spills as im left on the vast sea without a vest
lost my train of thought
my brain can not be bought
trained to ??cooperate with authority
you cheatin' me?(revolutionary)
to the leaders i am scary
i
pose a threat to those who get to close for comfort
and wont conform
come forwards
sworn on my unborn son if there is one more war i will come for
poor get poor, the rich just get richer
get the jist
you see the big picture?
china's ditched from a shake on the Richter
mother earth shrugs and we all get evicted
this some sick shit
slightly twisted
information from our nations capitol
capital is all the captain calls for
they just want more (and more)
and more (and more)
and more (and more)
and more (and more)
and more (and more)

Chorus
take me away
take me away from here
take me away
i don't hear you

Verse 2
my people crying, and be dying, they be dining in the hours, drinking wine with their wives like everything is fine
denying that they fightin for the their lives, every night to survive since the beginning of time
aye-yai-yai
cant believe the evil that feeds off this so called American dream
lies and deceit make all the Americans seem like blood-sucking money hungry fiends
but money doesn't mean
a damn thing to me
i just want to be
i want to be free
but unfortunately a fortune is what you need
cause the fortune 500s run the country
its one company
if you're not a company
would you mind grabbing me a cup of tea?
if we go hungry, in our own country
i wonder whats its like living in the Hungary
yeah, it isn't funny, but its coming
its about to get ugly
streets turn to a game of rugby

Chorus

Verse 3
we're buying bubbly and make it rain 100s
is it just me or is that some dumbshit
yo what the fuck
ho-hum
cool thumb shit
lets go
(i know you can think of something)
donate your dollars
raise a daughter
help a mother
save a father
cause poverty is probably our biggest problem
and it ain't gonna stop with Obama
to save the world we must start at the bottom

Chorus

Lá di dádá lá di dádádádá ááá  :)

Florencita del Muchos Cosas :D

ps: két új legjobb barátnőm van. Az egyik meghívott a jachtjára tavaszolni... 5 házuk van, és két jachtjuk, amin az anyja partikat szokott rendezni. ÖÖöööö ? :D yooooo

Képek itt találhatók! :) 

http://picasaweb.google.com/loramagic/20110104NuevoMexico?authkey=Gv1sRgCIjMuu-T577o0QE#

Igen, itt vagyok. Sosem hittem volna, hogy olyan helyre jutok el, ahol Navahó indiánok élnek, a Rio Grande folyik, Bill a kölyök garázdálkodott it circa 150 éve, és a türkíz meg az aranyany bármelyik földrögben fellelhető.

Leszált a repülőnk, és én voltam az egyetlen szőke, 100 mérföldes körzetben, ha nem számítjuk a Németet. A táj lapos, majd hirtelen több ezer méteres hegyek ugranak ki a semmiből, úgy, hogy a meredekségük kb 75 fokos. Gyönyörű. Hatalmas szürkésbarna hegyek. Azok a hegyek, amelyeken az indiánok vágtatnak a lovaikkal a westernfilmekben. Sziklák! Oké, meglincselhettek, de akkor is belehabarodtam ebbe az államba. Vagy inkább a South West-be. A sivatag itt azt jelenti, hogy kopár gyep, az a növénygombolyag, amit minden cowboy filmben fúj a szél, kaktuszok és pálmák. Ja, meg agave - tequila bamba! - és megannyi pecan tree.A naplemente a legszebb, amit valaha láttam. Egy hatalmas izzó sárga korong lebeg a hegyek között, bevilágítva minden zegüket, megragyogva a fényes fehér homokot. Az ég a narancssárga és a rózsaszín minden árnyalatában játszik, majd mintha egy ittas verekedésbe keveredett volna, belilul és lassan besötétedik. A host sisterem ezt hiányolta a legjobban. Még éjjel is el lehet látni messzire, mert semmi sem magas és széles, mint egy északi tölgy vagy fenyő.

Hú, tényleg rohadtul szép! :D

A Rio Grande viszont nem nagyobb, mint a pomázi dera patak. A mi kis szennyvizünk :) És, hogy miért? Mert egyes nagyon gondoskodó - pénzéhes - környvéd miniszterek úgy gondolják, hogy gátak kellenek mindenhova.

A családom nagyon édes! Az anyuka kicsi és gömbölyű, viccelődős, érdeklődő, okos, és tipikus anya :) Annak ellenére, hogy "itthon" mindig áll a bál, és kb sosincs főtt kaja. Sister no.1: a legidősebb, a farmon dolgozik (a család pekándiót termeszt egy hatalmas területen) és életvidám, csevegős. Sister no.2: a középső, tipikus plázacicának hinném, ha nem ismerném 4 napja :D sminkben és fülbevalóban kel ki az ágyból, soppingol egész nap, és mindig sweetheart-nak meg cutie-nak szólít. Valamiért nagyon bír :) én is őt! Jófej. Kiolvastuk az összes Cosmo-ját és Vogue-ját, úgyhogy másnap hazaállított egy adag In-Style-al és Lucky-val. Ja, és kaptam tőle egy smiktasit tele cuccokkal :O JÓÓÓÓ! Sister no.3: őt már a suliból is ismertem, nagyon cuki! A stílusa baromi jó, és aranyos, érdeklődő, meg jófej.

A nagyszülők: a nagyi aranyos, érdeklődő, és issszonnyyyat sokat tud a világról! a nagypapi szintén, és emellé még fafaragó is. Hááá, Papa, legalább volt egy közös témánk az elején! Megtudtam, hogy az esztergálás az wood turning :D szellemes, nem??? :D Teljesen tisztában voltak vele, hogy hol van az országom, és hogy saját nyelvünk van. Németet megkérdezték Angela kisasszonyról, és fingja nem volt róla! :D Én meg elkezdtem ecsetelni, hogy mennyire pró, hogy Merkel mindig ott van mindenütt, cselekszik, szervez, kioktat. Emellett meg fizikus. Kicsit égett csak be a teuton Brünhilda. :D Utána mondta a csávó - nagypapi - hogy meséljek a romákról. Oké, elég random question. Pont én? a nagy antirasszista? Hát, belevágtam, és ódákat zengtem a népzenéjükről, lefestettem a viseletüket, elregéltem a politikai és szociális helyzetüket, mindezt kiegészítve személyes tapasztlataimmal. Nagypapinak nagyon bejött, ő meg mesélt nekem az indiánokról, és hogy most is dolgozik nála két fiatal navahó, és majd bemutat, meg meghívja őket főzni, mert az indián konyha isteni! Nagyon várom már! A nagyszülők háza kétszer akkora mint a miénk, a miénk kb háromszor akkora mint az otthoni - POMÁZ. Tele van indián cuccokkal, hatalmas bőrökkel a falon, medvével a falon, edényekkel, szőnyegekkel, fafaragásokkal, lovas, tollas, álomfogós, köves, kavicsos, türkíz, természet.

Amikor "haza" értünk a reptérről, akkora volt a ház, hogy elvesztem, és találkoztam Babszem Jankóval, eredeti nevén Bean Eye John, a híres vadnyugati cowboyjal, aki három éve volt belorusz cserediák, de eltévedt, és egy üres sörösüveget használ iránytűként. Na, igazából: Akkora a házuk, mint egy HÁÁÁÁÁZ :) Gyönyörű hacienda-stílusú, ezt magától az anyukától tudom. Tele van antik mexikói és indián bútorokkal, de úgy, hogy inkább rusztikus mint folk. Kandalló, két étkező, akkora konyha mint a mi nappalink vagy még nagyobb, tévészoba, medence, lovarda, soroljam még?

Második nap partit rendeztek, mert nyáron mennek a csajok csajostul meghódítani Európát, és meg kellett hívni egy pár vendéget, hogy ezt beharangozhassák, és együtt tervezgessenek, ergo hogy kiegye a sárga irígység a májukat. Reggel megérkezett a kertész, megcsinálta a kertet, utána a virágfutár, és a sok takarító. Aztán egy forma a Wallmart-ból, hozta a kaját. És az egész olyan prímán meg volt szervezve, hogy ámultam-bámultam, bájcsevegtem, és persze inteligenciámmal járultam hozzá a sikeres nyári úthoz: hasznos tippeket osztottam meg a team-mel.

A kariajikról csak annyir, hogy nagypapi és nagymami befizettek minket egy egész napos pedi-mani, arc, haj, smink-re. :) És utána hivatalosak vagyunk egy karácsonyi partira! 

Hasta la vista, baby!

Flor, la chica calienteeeeee :)

MÉg millió millió mesélnivalóm van, de az idő a legnagyobb ellenségem. :(

Je me suviens les jours anciens... - Mais je ne pleure pas!

Je me suviens tous les noels...

Felhő vagy te, olyan felhőbb, mint a felhő
Gyerek vagy te, olyan, aki mikor felnő
Tudja, kire hasonlít, azért is tagadja
Minden mérge elszállt, maradt a haragja
 

Akik tudják, hogy miből idéztem, azok igazán, de igazán műveltek! Kljucs: 1. vers, 2. film, 3. dalszöveg.

Tudom, tudom, nagyon, nagyon régen nem írtam, ezért vigyázat, HOSSZÚ lesz!

Az egészet azzal kezdeném, hogy Flora Keresztely híres fotós és életművész az interneten hozta nyilvánosságra a New York vol. 2. képsorozatát, amik között szerepel a sokat emlegetett "Gergő a konyhában" és a " Kigyulladt a szomszéd ház, hívjam-e a 911-et, Nem." című portré és csendélet. A legnevesebb lapok kapkodtak a képekért, több millió dollárt ajánlva a művésznőnek, de ő kegyesen ingyen osztja meg a néppel munkáit.

http://picasaweb.google.com/loramagic/20101220NewYork2?authkey=Gv1sRgCNWahLeZr97amQE#

Első héten újra meg kellett szoknom, hogy ez nem az AKG, itt tanulni kell, mert egyrészt bármelyik nap irathatnak pop-quizt(röpi) másrészt hasznom válik belőle. Épp ezért határoztam úgy, hogy nem a szobámban, hanem abban a teremben fogok tanulni, ahova a büntetésben lévőket küldik. Mert: a.) itt figyelnek, és nem fogom a hátsómat vakarni a tylenol hatásai helyett, b.) csend van, c.) nem fogok felmenni a féjszbúkra.

Hétvégén kidíszítettük az egész iskolát karácsonyra... Senkit nem zavart - rajtam kívül -, hogy december 3-a van. Egész nap fenyőket, szánt, Santa-t és csillagokat festettem, ragaszottam, vágtam, gyurmáztam, akasztottam, csillámporral beszórtam, összehajtottam, összecelluxoztam, damilt köttöttem rájuk, kivilágitottam, megszárítottam és a végére úgy nézett ki a menza - ez volt a mi reszortunk - mint egy kis elvarázsolt karácsonybarlang. Csicsás és gusztustalan. Amerikai? Aznap este nagy cookie-sütés volt, és két barátnőmmel, meg a biosztanár 5 éves lányával kb három tonna bolti sütitésztából készítettünk mindenfélét a többieknek. Az nem volt para senkinek se, hogy a cookie-k kb 3 cm átmérőjűek, és amikorra kisülnek, addigra rx2=8... Én inkább nem ettem belőle... Ki tudja, milyen sötét varázslatok növelték meg. A hetem amúgy elég jól telt, olyan harmóniában voltam önmagammal, mint még soha. Lehet, hogy ez annak köszönhető, hogy Gossip Girlt- néztem? Korea adta karácsonyra az első három évadot. Ja, igen, és leesett az első hó. Hirtelen plusz 25-ről minusz 14-re hűlt a levegő. Nepál először látott havat. Kiröhögtem :D Tetszett neki...

Értesültem arról, hogy otthon lassan úgy kell majd átslisszolni a határon mint a WWII után... Az a baj, hogy amióta Amerikában élek, sokkal nacionálisabb lettem. A Hortobágyot, amire eddig azt mondtam, hogy Piha, másoknak Mont Blanc-juk és Iguazú vízesésük van, most megbecsülöm. Ez nem azt jelenti, hogy holnap beállok a neonácik mellé, hanem azt, hogy értékelni tudom azt, ami ugyan nem olyan sok, de jelent valamit számomra. Teljesen kiakadtam, hogy mi történik az én szegény kis országommal, és a politikusok még azt a maroknyi értelmes magyart is elűzik külföldre, aki 56 után ott maradt. Mindenki tudja, hogy Bartók, Teller, Márai, Vasarely, Vajna és Csupó nem otthon keresték a kenyerüket... És kik a leghíresebbek? Hát biztos, hogy a nemzetközi könyvtárakban nem a Toldi, hanem a Gyertyák Csonkig Égnek van meg... Van véleményem a dolgokról, amik történnek, de nem fogok politizálni, az a liberális elit dolga. Ehelyett fogtam magam, és elbattyogtam a Rise of Fascizm, német tanárbácsi házához. Bekopogtam, beengedett, és elmeséltem neki, hogy mi zajlik lassan 6? éve kis kárpátokközti hazámban. Mert végülis ő pont erről tart órát (hogy hogyan alakult át a német császárság egy kaotikus hangyabollyá a stressz és a szegénység hatására.) tehát ért hozzá. Megpróbált megnyugtatni, hogy ez normális folyamat (a törinek van pszichológiai része), rá fognak eszmélni az emberek, hogy hülyeséget csinálnak, de akkor mondtam neki, hogy a sajtószabadságnak lőttek, és szerintem mire hazaérek Magyarok Népi Diktatórikus Uradalma lesz a neve Hungary-nak. Utána beszélgettünk mindenről, teljesen tisztában volt vele, hogy ki az a Horthy, Imrédy, Gömbös... leesett az állam. Beszéltem neki arról, hogy mekkora szégyen, hogy a csehek és a szlovákok lassan kimásznak a szarból, mi meg még méllyebbre süllyedünk, holott én úgy hittem, már nem nagyon lehet. És aztán mondtam, hogy szerintem Kossuth baromi nagy forma volt a dunai konföderációjával. Én imádnám, ha diákig. nélkül ruccanhatnék ki Klimához, vagy Erdélybe. Ő azt hitte, hogy a Széchenyi ötlete volt, de sebaj, mert felvilágosítottam, és hosszú csevelyt folytattunk a politikáról, történelemről és az én jövőmről. Ő volt az első, aki mondta, hogy ha ennyi ötletem, szeretetem van az emberek iránt, akkor nem kéne veszni hagyni. Magyarul: legyek politikus. A legparább az volt, hogy teljesen beleélte magát a német pasi, és már ott kezdte, hogy publikáljak Anti-neonáci magyar lapot a Us-ben, és küldjem haza, ha nincs sajtószab. meg használjam ki Klimát, és Csehországból bomlasszak. Nagyon rákapott, és kb kismillió ötletet mondott, hogyan döntsem meg a párt birodalmát külföldről :D. Imádom! És a legvégén arra jutott, hogy van valami Kossuth Ház WDC-ben, és elvisz egyik hétvégén, megnézzük, hogy mi lesz. Aztán a felesége beszólt, hogy lekéstem a study hall-t, és para lesz belőle, úgyhogy írnak igazolást.

Elkezdtem úszni! és imádom. Rájöttem, hogy Magyarországon az a baj a sportokkal, hogy ha nem vagy belőle jó, akkor kitagadnak, és nem is űzheted, csak egymagadban, hobbi szinten. Otthon sosem bátorítanak, hanem azt várják el, hogy tökéletes legyél, ha már sportolsz, és versenyeket nyerjél, mert különben nincs értelme az egésznek. Hát, ez nem igaz... Tuti, hogy otthon bármelyik versenysportoló lefutna, leúszna, de itt nem, mert itt lehet úgy sportolni, hogy nincs rajtad stressz, mert tudod, hogy a többiek sem Hajós Alfrédok meg Prefontaine-k. Viszont a versenyen siralmasak voltunk... Én 200 gyorsot, 100 pillangót, 50 mellet és gyorsat váltóban

Na, kiderült, hogy a Host Sisterem felvette a kedvemért a Gossip Girlt, úgyhogy megyek, megnézem! :) kooocka

Puszilok mindenkit Új Mexikóból!!! az indiánok földjééről!

Flora - indián nevén Vastag Comb.

Vannak emberek, akik stílusosak, és nem akárhol töltik a thx givin' break-et, hanem NEW YORKBAN! Első este, a broadwayen sétálgattunk, megnéztük a Time Square-t, ahol ugye a leghíresebb musicaleket játsszák. Tele volt fényreklámokkal, hatalmas, TÉNYLEG HATALMAS poszterekkel, naked cowboy-jal, mikulásokkal, és persze hülyetúristákkal - nem én. Másnap reggel, vagyis inkább délben felkeltem, Gergővel ebédet főztünk. Életemben először  csináltam nokedlit házilag, nem lett rossz :). Utána elsétáltunk a Central Parkba, és szétnéztünk, beszélgettünk. Higyjetek nekem, nem volt rossz. A 5th Avenue-n a világ összes márkája megtalálható, külön M and M bolt van, Nba bolt, hatalmas üzletek, minimum két emeletes az összes, a kirakatokban mozgó babák, egész kis jelenetek, zenével, hanghatásokkal, mozgással, hópehelyhullással fűszerezve. A Central Park gyönyörű. Van benne egy épület, a The Dairy, ami teljesen olyan, mintha Koós Károly tervezte volna. Sétáltunk, és gondolatokat osztottunk meg. Fotózgattam, mint azt láthatjátok - Vigyázat soksoksok kép! Aztán hazaszaladtunk, és megnéztük a Harry Potter 7/1 et. Aki nem akarja, hogy lelőjem a film poénját ugorjon a kövi bekezdésre! A táncos jenetenem majdnem elsüllyedtem, olyan ciki volt. Daniel kicsit sem illik Emmához, Harry Hermionéhez meg végképp nem. Kihagyhatták volna, főleg mivel a könyvben nincs benne. Nagyon hálivúdira sikerült, de jó volt. Szomorú. És RON!!!! ROOON!!! <3

Másnap nekivágtam a városnak. Enyém a CITY! Olyan szabadság érzés fogott el, mint még soha. Tényleg úgy éreztem, hogy a világ a lábaim előtt hever, és azt csinálok, amit akarok, mert nincsenek szabályok. Lehet, hogy agyamra ment a Chat Hem? Tehát, frídom és písz, és felfedezés! Elsőnek az Empire State tetejére mentem fel, ami csodás volt. Egész Manhattant beláttam. Utána a Grand Central-t néztem meg, ahol vettem egy egy hetes metrójegyet, amit még aznap sikerült elhagyni :( pech és pánik. Aztán, hogy művelődjek is, a Guggenheim Museum of Modern Art-ban fedeztem fel Schielét és Kandinskijt. Ez azért is volt jó, mert RoF-ból pont a Bauhaus-t és a Náci művészetet vettük, és az volt itt kiállítva. Pró. Aztán, hogy szépen zárjam a napot, elkompoztam a Liberty Islandre, és körbejártam a Szabadságszobrot, annak ellenére, hogy az IGAZIT már láttam Párizsban. Haza a Chinatown- on keresztül jutottam, ami Gergő elmondása szerint olyan, mint ha Kínában járnál. Azért sajnos nem teljesen, de tényleg varázslatos.

Harmadnap Geri bevitt a UN (ENSZ) suliba!!! Nem tudom, hogy még mindig sárga vagyok-e az irígységtől, de aznap többen Konicsivá-val és Niháó-val köszöntek nekem. A világ minden nemzetéből tanul itt valaki, és nem akármilyen színvonalon. Az iskola hatalmas, benn van Manhattan szívében, és nagyon aranyosak mind a diákok és a tanárok is. Nem kicsit örülnék ha a Ch helyett ide járhatnék, és kevesebb mint a tandíj felébe kerül a UN tandíj. Megismerkedtem Geri barátaival, énekeltem Zita kórusában, felolvastam a Macbethből. Délután elmentem sétálni a Fashion, Lexington és Fifth Avenue-ra, és bebarangoltam a legmenőbb boltokat. Be kell barangolni, mert nem csak úgy besétálsz, és körbenézel, á-ááá, hatalmas labirintusok. Szereztem egy pár szuvenírt, LEHET, HOGY TE IS KAPSZ? ne hari, ha nem.

Negyednap megint egyedül levegőztem. Elmentem a Museum of National History of Nature-be, ami kb a Természettudományinak felel meg. Hát, egy picit jobb volt. :) Az előcsarnokban hatalmas dínócsontvázak voltak kiállítva, kb 30 méteresek! Reggel 11-re már benn voltam. A Föld és Űr csarnokban kezdtem. Elképesztően látványos! A hatalmas kör alakú színházfülke körül 10a minusz 26-on tól 10 a 26on ig megy a számlálás. A legkisebb részek a kvarkok, a protonok részei. A legnagyobb meg vagy 5 galaxis egyszerre. Azt hittem, hogy kifolyik az agyam, és kivert a verejték, amikor belegondoltam, hogy milyen kicsi és milyen nagy a világ. Annyira furcsa, hogy mennyi mindent tudunk, és mégis mennyire semmit sem. Nem is akarok erről beszélni, mert órákig menne. Utána bevettem magam az állatos termekbe, a kőzetek közé és a különféle népek kultúráját bemutató termekbe. Amikor végignéztem az észak amerikai indián szobrokat, használati tárgyakat, akkor már 3 óra volt. Amikor az ázsiai emberek c. kiálllításon a Csukcsokat tanulmányoztam 5:15 és a teremőr felszólított, hogy hagyjam el az épületet. Kösz szépen, de ha én tudásra szomjazom, kérlek ne ölj meg. :(

Csak annyit mondok, hogy ebbe a múzeumba mindenki menjen el, mert a legjobb dolog New Yorkban, Gergő nem hazudott!!! Nekem a felét se sikerült megnézni 6 óra alatt... úgyhogy nyitásra legyetek ott, és bújjatok el, majd másnap hajnalra fejezzétek be! Ja, és találtam egy vicces dolgot is. Az Ázsia ősemberei kiállításon egy kép, alatta: This cave was discovered in 897978654 which is now a small village in Czechslovakia. :D Csehszlovákia röpke húsz éve nincsen, és sose volt Ázsia része!!! Lehet, hogy le kéne porolni néha a szobrokat, és megnézni, hogy aktuális-e még a kiírás mellettük. :D

Csütörtök, Tenkszgiving. Egy hülye ünnep. Ki mondana hálát azért, hogy az első amcsi settlers- telepesek túlélték a telet? És kinek köszönhetik??? Kinek??? Az indiánoknak, akik segítettek nekik, kenyeret és pokrócokat adtak nekik, hogy ne haljanak éhen és ne fagyjanak meg, és ahelyett, hogy visszaadnák nekik a földet, vagy legalább megbecsülnék őket, rezervátumokba száműzik az összeset. És az sok glupiij amerikanszkiij meg istennek ad hálát. Isten nincs, indiánok vannak. Na, mindegy, hagyjuk, nem fogom magam ezen idegesíteni. Elmentünk Geri egyik barátnőjéhez, aki meghívott egy csomó nemzetet, hogy együtt ünnepeljünk. A házigazda félig kubai volt, és a család fele nem tudott angolul :) érdekes volt!!! Az összes ember forma, arc, és jófej :) Gergő barátnője - olasz - a legmosolygósabb lány, akivel valaha találkoztam. Annyira aranyos. Csak azért nem lettünk BFF - best friends forever - mert nem hiszem, hogy valaha látom, de olyan jó lenne, ha mégis!!! Volt még portugál és japán lány is. A portugál annyira kis cuki!!! A japán meg egy zseni. És tagadja :) kis szerény :). Ettünk, nevettünk, ettünk, és nevettünk. És készült egy pár borzalmas fotó rólam, meg egy "merénylet" az izraeli srác ellen. Az alapötlet az enyém :)

Ma lejártam a lábam, hitelkártyaügyben, semmivel nem lettem okosabb, de gazdagabb igen: 6 i love ny city póló, és kb 328942797234972 képeslap. Valamint megnéztem az indián múzeumot ingyen. Nem tudom, hogyan sikerült belógnom, de csak akkor vettem észre a  kasszát, amikor már kifele mentem. Lehet, hogy garázdaság, de így jártak. Amúgy is minden szhárért fizettem. Holnap megyek a Metropolitan-ba. Nyitásra ott leszek, hogy végigjárhassam.

New York puszi rendel mindenkinek. Ez nagyobbat cuppan, és kellemesebb!

Fleur a la Nouveau York

képek a picasa-n :) annyira jóóóóó :) majd írok is, ha lesz idő, szerintem kb a reptéren hazafele. 

http://picasaweb.google.com/loramagic/20101122NewYork1EsWoodberry?authkey=Gv1sRgCID0tbuB2JS0hwE#

Megérkezteeem!!! Gergő felszedett az aeropuerto-n és metróztunk!!! Annyira jó volt újra látni :) 

Zitával egész délután/este sétáltunk. Time square, Broadway, Empire State building, etc, etc. :) Majd lesznek képek. Képzeljétek, Ziiiii találkozott a HP sztárjaival, és beszélt velük!!! :O majd meghalok az irígységtől. Majd még írok, annyi minden történt, és annyi mindent meséltek, hogy nincs is időm beavatni titeket.

Puszil mindenkit a Pletykacica :D - tisztelet a kivételnek, aki érti a poént.