Van amikor azt se tudom, hogy miért vagyok a Földön. Föld. Miért hívjuk mi ugyan úgy a barna termőföldet, mint a bolygót? És az angolok miért hívják máshogy a kettőt? Ez a Föld, a föld. Csak itt terem bármi. Terem. Miért terem? Nem terem, nő. Teremtődik. Mások által. Magától semmi nem lesz.

Magától nem lesz pénz, így hát jelentkeztem a mekibe. Remélem, hogy felvesznek. Nagyon nagyon nagyon. Mert akkor lehetne ingyen OV chipkart-om. (ingyen bkv – egész hollandia és belgium területén) – Ez nagyon király lenne. És kapnék a holland államtól 260 eurót. Légyszi, meki, kérlek, vegyetek fel!!! Szeretnék hamburgert sütögetni egész nap. Légyszi. Szívesen takarítanám a vécét. Tényleg. Annyira nem számít, hogy mit dolgozom, csak legyen munkám. Azt mondta az egyik magyar csaj, hogy aki keres, az itt tényleg talál. Hát, eddig nem jártam sikerrel. Még elmegyek majd a burger kingbe és a starbucksba is, hátha felvesznek asztaltörölgetőnek. Öt eurós órabér = a szarod leszek. Vagy amit akarsz.

Annyira nem érzem otthon magam. Nem csak azért, mert mindenki egy olyan nyelvet beszél, amiből még alig (se) értek valamit, hanem azért is, mert alig van bútorom, nincs a konyhánkban semmi (nem tudunk főzni), nincs melegvíz, nincs internet, nincs telefonom, mert a hülye ING hiába küldte ki a kártyám, a pinkód még öt nap, mire megérkezik. Bolondok.

A bürokrácia kikészít. Mindenhova háromszor kell elmenni, pecsételtetni, aláíratni, fénymásoltatni, bekereteztetni, lefotózni, bemutatni, hitelesíteni, fellógatni… Azért, mert kékhalál volt a gépemen, elveszett a uSis-es (olyan, mint a neptun) jelszavam, és konkrétan Leidenbe kellett utaznom miatta… Mi az áldás? Nyolc euro… egy jelszóért, amit kiküldhettek volna e-mailben.

Az intro week-en kiderült, hogy kb 375 en vagyunk és több, mint 50 féle nemzet képviselteti magát. Az összes zászlót kilógatták, vicces, mert a magyar egy picit nagyobb a többinél :D Öten vagyunk magyarok, az egyik csak félig, de sebaj. Befogadjuk. „Nagyon sok” a homoszexuális is… Azaz, hogy gyakorlatilag ugyan annyi, mint máshol, csak itt fel merik vállalni. És ez annyira jó. Mint amikor Antwerpenben leszálltam a vonatról, és a helyes srác, aki szemben ült velem a pasija nyakába borult. A világon annyira kevés a szeretet, miért kell még azt a keveset is csökkenteni, titokban tartani? Az egyik legjobb haverom (nick), csoporttársam is (iszonyatosan jóképű… komolyan, csillagszemű juhász) amikor nálam aludt akkor bevallotta szomorúan, hogy never had a boyfriend. Sejtettük, de azért nem lehet rákérdezni, hogy hé, meleg vagy? Péntek este volt a BASIS party, csak nekünk, kibéreltek egy klubot, ingyen pia egész este, végig azon nevettünk, hogy vajon a norvég és dán srác (igen, hasonló az ízlésünk) csak hipszter, vagy meleg. Ő arra voksolt, hogy a dán meleg, én meg arra, hogy a norvég az, hiszen virágot tűzött a hajába. A végén kiderült, hogy egyik sem az… Elég karcos azért, hogy mindenki ennyire „szabad”. A litván csaj csak négy embernél fordult meg. Én vagyok a szende szűz. Amikor készülődtünk a barátnőmmel (marokkó) és nickkel, akkor persze ez is szóba került…Mondták, hogy a hollandok olyanok, hogy három méter távolságot tartanak, még akkor is, ha a barátnőjük vagy, de ha alkohollal átmossák a lelküket, akkor a násztáncot járnak a parkett közepén, és két perc múlva azt veszed észre, hogy a repülőn ülsz, Tahiti felé tartva, gyűrűvel az ujjadon. (Na, jó, ők nem így fogalmaztak, de a lényeg ez.)

Voltunk mindenféle workshopon, hogy a csapat összeálljon, break the ice, teamwork. Nagyon király kis mentor group-om van. A lányokról eleinte azt hittem, hogy pösti dámák, de nem, mindenki össze-vissza utazott (hátizsák, bakancs) egyedül, világot látott, és érdeklődik. A fiúk inkább az otthonmaradtam, zenéltem, dolgoztam. Kb én vagyok az egyetlen, akinek nem volt gap-year-je, mégis öreg… a legtöbben 19 évesek. L Fene. Ja, és annak ellenére, hogy mennyi mindent láttam, hallottam, tapasztaltam, egy hangyányit se vagyok különleges. Jó, az, hogy magyar vagyok, imponál (néha) a pasiknak, de ez engem vajmi keveset érdekel. Különben is, van egy csomó izlandi, costa-ricai, német, stb… A mentorom meg szerintem a világ császára. Egy alter bandában zenél, zongora, szaxofon, bassz gitár. Történelem és Nemzetközi kapcs. Szakos, és a nemzetépítés, állam alakulás/alapítás a kedvence. Ezért idén Afrikáról készít egy hatalmas projektet, vagy inkább kutatást, hogy ott hogyan, és miért nincsenek olyan államok, mint Európában (oké, ezt mindenki tudja, mert Egyszer csak elfoglalták őket, rabszolgaság, majd magukra hagyták őket, és hirtelen ahhoz kéne felzárkózniuk a semmiből, ami már 1000+ éve épülget.). De a mentor történelmi összefoglalót ír, valamint problémákat sorol fel, és megoldásokat keres rájuk. A következő tanévet pedig azzal szeretné tölteni, hogy körbeutazza a kontinenst. Egész szerda délután egy parkban ültünk és beszélgettünk. Elhozta megmutatni a töri könyveit, ERUPOEWIUASKLDFJ. Kb ennyire pörögtünk csak rá a témára. Mindenféle problémáról, múltbéli tapasztalatok jelen idejű felhasználásáról és úgy a világról filozofáltunk. Annyira jó, hogy vannak értelmes emberek. Nem, mintha az akg-ban nem lettek volna… de azért mégis. A többiek közben nagyonzsír holland technó zenére dudorogtak. Fine. Just fine. Excellent. Elmeséltem neki azt is, hogy tavaly előtt meghallgattam egy előadást a boy soldiers- ről. Majdnem elsírtam magam, mert közben lapozgattuk a könyveket, és tele volt képekkel, grafikonokkal és ábrákkal, hogy hány halott, és mennyi kicsi fiú és lány. Aztán láttam, hogy a mentort is kirázza a hideg – nevettünk azon, hogy mennyire át tudjuk az egészet élni. Fúúúú annyira bezsongtam! Csütörtökön meg beült velünk az előadásokra ( Amerikai (angol és francia) nyelvváltozatok, A mexikói kisebbségek mai helyzete és a holland kultúra dióhéjban). Egyik alatt sem unatkoztam, csomó minden újdonságot tanultunk, és utána kiveséztük az egészet. Lehetett kérdezni az előadóktól is (ez alatt kiszűrtem, hogy ki az aki csak a seggét mereszteni jött). Mi később elmentünk az OH OH INTRO fesztiválra, amit a hágai gólyáknak rendeztek. Szumóztam takóval ( persze, hogy legyőzött, mert kb három méter magas, én meg egy kis ganajgombóc voltam melette a szumó cuccomban ( hatalmas sárga felfújhatós izét kellett felvennünk). Aztán söröztünk, sétálgattunk a bódék között, szereztem egy rakás ingyen cuccot, és leültünk az abn-amro-nál sakkozni a mentorral. Az elején kiderült, hogy mindketten laikusok vagyunk, de azért mégse annyira (ZSUZSKÓ NAGYON HIÁNYZOL). Viszont lekaptam a bástyáját! Sajnos utána elnéztem a királynőmet. L Porig alázott. De segáz, nem tett volna jót a férfiasságának, hogy ha kikap tőlem. Kaptunk ingyen kuponokat az ír pubba, nyomás! Elmesélte, hogy volt budapesten kb két éve, és mennyire imádta, stb. Laura, most figyelj! Az instant volt a kedvence… haha. Haha. Háhá. Az ír pubban megvitattuk hazáink helyzetét a norvéggal. Teljesen meglepődtem, hogy mennyit tud Magyarországról. Azt gondolná az ember, hogy saját magunkon kívül senkit nem érdekelnek király urunk törvényei. Hát, nem. Van, aki tudja, mekkora adag kakában evezünk.